Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Kemény Gábor: Északi magyar szellem

KEMÉNY GÁBO H Világnézeti elvakultságukat a hirtelen szerzett és az idő rövidsége miatt meg nem emésztett egyoldalú műveltség okozta, melynek során Marx vagy Lenin, Engels vagy Luxemburg, Ehrenburg vagy Gladkow előbb került a kezük ügyébe, mint a magyar irodalom klasszikusai és új egyéniségei. Összegezve: ez az ifjúság nem volt tisztában a magyar műveltség alapértékeivel és az a szakszervezeti módszer, amellyel ismereteit szerezte, nem vezethetett máshová, mint a nemzeti gondolat kizárásával egyidőben a Sarló elsikkadásához, erkölcsi megsemmisüléséhez. Nyílt kérdés marad, vájjon nem állott-e módjukban a felvidéki magyar politikusoknak korszerű szellemi óvintézkedésekkel megváltoztatni a maga útját járó ifjúsági kisérlet irányát. Ezeknek a közéleti férfiaknak tisztában kellett volna lenniök azzal, hogy a Sarló végzetes kisiklása súlyos lelki törést, elvi zűrzavart fog okozni az új nemzedék életében s ez évekre előreveti majd a széthúzás árnyait a kisebbségi ifjúsági mozgalmakra. A nemzeti gondolat örök eredménye, a népi-nemzeti alapon álló kisebbségi lélek diadala, hogy a sarlós fiatalok többsége rövidlejáratú ellenzékiségen át visszakanyarodik a magyar pártok politikai síkjára és a nemzetközi szervekkel való egyesülés helyett bűnbánóan megvallja mármár elvetélt magyarságát. A nemzetközi pártpolitika síkjára lépő ifjúsági vezetők szinte egyik napról a másikra eltűnnek. Balogh Edgár Erdélybe távozik, Balázs Béla követőinek további próbálkozásai legfeljebb a Masaryk Akadémia emigráns csoportjában, vagy a szégyenteljes politikai aknamunkát folytató szélsőbaloldali, märisch-ostraui Magyar Nap (1936) hasábjain hangzanak el időnként. A Prohászka Körök ellenmozgalmát a Sarló lecsatlakozása idézte elő. A prohászkás-mozgalom hármas alappillérre támaszkodik. A neokatolicizmus két szociális körlevelének, a Rerum Novárumnak és a Quadragesimo /lnno-nak szociáletikájára és Prohászka Ottokár krisztusi szociálizmusának erejére. A Prohászka-körök első szárnypróbálgatását 1928 tájára tehetjük s ha lehet egy országos mozgalmat egyetlen személy fáradhatatlan szervező munkájának, kultúrpedagógiájának és szintétikus egyéniségének tulajdonítani, úgy a Prohászka-körök indításában és felvirágoztatásában Pfeiffer Miklós kassai kanonoknak döntő szerepe van. Ez a kiváló kisebbségi szellemtörténész fáradságot nem kímélve előbb az egyetemi városokban (Prága, Brünn, Pozsony), majd a vidéki központokban (Rimaszombat, Piozsnyó, Kassa, stb.) sorra megszervezi az ifjú katolicizmus mozgalmának helyi alakulatait. Szervező módszerében kettős eljárást követ. Vitaestéken útjára indítja a neokatolikus erkölcsiség gondolatát, de a vallásbölcseleti előadások mellett, melyeknek központjába aquinói Szent Tamás keresztényi szocializmusát állítja, kisebbségi szellemvédelmi előadásokat is tart, melyek 314