Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Kemény Gábor: Északi magyar szellem

KEMÉNY GÁBOR humánum aranyvirága is összetörik a mohácsi csatatéren, vagy még előbb a rosszemlékű Jagellók bűnös korszakában. Zápolya, a szepesi gróf, a köznemesség első történelmi képviselője, két pogány közt nem tudja érvényesíteni az egy hazáért való örök elvet s a török által feltett korona ép oly végzetessé válik az országra, mint a török uralom végén Thököly Imre magános fenegyerekeskcdése, akinek kurucaiból a nemzeti ellenállás első tudatos katonái lesznek. Ez a századokon átívelő hegyvidéki láng élteti a Csallóközről időnként széthullámzó maradék felvidéki hajdúságot, ennek fényénél melengetik szebb idők reményét Esze Tamás rongyosai és Rákóczi Ferenc híres talpasai, akik a magyar szabadság jelszavát akkor tűzték szűzmárjás lobogóikra, amikor a Duna—Tisza közén az idegen zsarnokság már elnémította a nemzet legjobbjainak szavát. így lett a Felvidék végvára a magyar történelmi és szellemi mozgalmaknak, szilárd kiinduló pontja a török és a Habsburg uralom alóli felszabadulás, a nemzeti függetlenség nagy gondolatának. A XVI. és XVII. században, a török hódoltság idején a magyar élet négy, élesen elhatárolt területen zajlik le: Erdélyben, a régi Felvidéken. Dunántúlon és a Drávától délre. Ennek a négy égtájra szakadt magyar élettérnek központja, mint ezt Szekfü is elismeri, az Erdélytől Pozsonyig nyúló országrész volt, melyet az egykorú feljegyzések Felső- és Alsómagyarorszár/nak hívtak. Ezen a területen, mely, a húszéves cseh elnyomatást leszámítva, mindenkor szabad magyar föld volt, utórezgéseiben, kihatásaiban mutatkozott meg a négy folyó közén lezajlott ezeréves magyar dráma. A tatárdúlás után menedéket kereső, fejvesztett magyar tömegek Csallóköz ingovánvaiban, Árva, Liptó és a Szepesség erdőségeiben és a kis felvidéki telepek erődítései mögött keresnek menedéket, s ugyanez néhány század múlva megismétlődik a törökség hódításai nyomán. Az ozmán katonai hatalom előnyomulása a magyar népi tömegek északi irányba való felhúzódására vezet. A várak, úrbéri telepek és újdonsült városok akkor megtelnek Alföldről érkező színmagyar elemmel. Megkezdődik a faji asszimiláció, a felvidéki magyarság tulajdonképeni kialakulása. Az az érzésfogalom, amit a köztudat felvidéki léleknek nevez, először a török által teremtett új történelmi helyzetben és a Felvidéken is lezajló reformációs törekvésekben nyilvánul meg. A török beavatkozás szervesen összefogta a még szabad magyar nyelvterületeket. A Felvidék, mely az erdélyi országrésszel együtt a helyzeti kényszerűség következtében lett a nemzeti újjáéledés központja, területi érdekeinek feladásával fizette meg új történelmi szerepét. Az a másfélszázados időszak ugyanis, mely a tényleges magyarországi török uralmat jelzi, széttörte 280