Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Nyéki Méhes Mózes: Csallóköz könnye és mosolya

CSALLÓKÖZ MOSOLYA felettük. De azért még mozgósításra is mertek gondolni és a cseh államnak néhány támogatója, aki az ünnepségekre átjött, nem alázatos lélekkel, meghajtott fejjel ment a körmenetekben, hanem melldüllesztve és kevélyen. Ez alkalommal egy magas állású cseh állami tisztviselővel hozott a sors össze, akit még a jogászévekből ismertem és aki már akkor szeparatisztikus törekvésekkel volt telítve. Egy általa is ismert tanár barátommal vendéglőben voltunk, odaült hozzánk barátkozni a cseh tisztviselő és rövidesen dicsekedve hozta tudomásunkra, hogy az ő államuk még sohasem volt annyira hatalmas és ereje teljében, mint most. — És mégis vége lesz birodalmuknak még ebben az 1938. évben — Szólt erre közbe a barátom. — Ilyent állítani is képtelenség, — mondta a cseh állami tisztviselő. — Talán a maguk országának? — Erről aztán szó sem lehet. Hát hallgasson csak ide. Én szám-kabalista vagyok, de a számokban igazságok vannak. Ezt pedig mint matematikus számokkal bizonyítom be. írja fel erre a papírra, hogy melyik évben született ön? A cseh belement a tréfába és írta: 1885. — Hány éves lesz most a cseh állam? Húsz? Nos, írja alá összeadásra. — És hány éves jelenleg maga? ötvenhárom? Ezt is írja alá. — Melyik évben létesült az államuk? 1918? Jól van. Ezúttal elfogadom ezt is, írja alá azt az 1918-at. Most pedig adja össze az egészet. Mennyi? 3876? Ossza el kettővel és ez az eredmény mutatja azt, hogy mikor lesz vége a cseh államnak. Nos, mi jött ki? 1938? Hát miért sápadt el? Ez csak a kabalisztikus számok igazsága! A magasrangú cseh állami tisztviselő hápogott valamit, inni akart a borából, de az is cigányútra ment. Köhögött, fizetett és gyorsan távozott tőlünk. Nem gondolt arra, hogy ez a számtani művelet mily végtelen egyszerű és természetes. Nagy baj az, ha rossz a lelkiismeret! A fontos azonban az, hogy a kabalaszám helyeset mutatott. AZT HITTEM, MÁR LEHET . . . Ez az apró eset akkor történt meg, amikor a rejtekhelyen tartogatott magyar zászlókat mind gyakrabban simogatták a Csallóköz magyarjai és napról-napra várták, hogy mikor lengetheti szabadon azokat a sokáig pihent lobogókat a szigeti fuvalom. A magyar szabadság szelét érezhették már az államrend fenntartó közegei is, mert mind gyakrabban jelentek meg a kocsmában egy kis 211