Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Sellyey József: A felvidéki falu lelke

SELLYEI JÓZSEF is inkább gyarmati kizsákmányolást mutatott, mert jellegzetes formáját csakis a magyar tájon vezették keresztül. Vagyondézsma volt amaz intézkedés neve és az volt a jellege, hogy a magyar parasztságot rákényszerítette arra, hogy tulajdon földjeit a napiár fele értékén megvásárolja. A földkiterjedések értékének felét vagyondézsma címén kellett a magyaroknak az állampénztárba befizetni. Az inflációs idők könnyű pénzszerzési lehetőségei között a termeivények árainak toronymagasba növekedése idején a magyar parasztság minden megerőltetés nélkül bírta viselni a rárótt terheket, szinte meg se görnyedt alattuk. Több termelésre volt berendezkedve, termeivényei pedig kapósak voltak a csehek ipari vidékein. Ám ugyanabban az első esztendőben, az eszmélkedés és a fiatal ország összetevő erőinek kusza rendjébe való belenövés azt eredményezte, hogy a magyarlakta táj is kezdett politikai álmokat szövögetni, rétegekre is bomlott a politikai álmok minden rétegre másképpen való hatása miatt. Már az első esztendőben a politikai vágyak mássága miatt a magyar paraszti tájak népe politikailag kettéhasadt. Jellegzetes történet, hogy a kisebbségi paraszti táj először nem földtulajdonos gazdáiban szervezkedett politikára, hanem éppen földnélküli proletárnépében. A »csehszlovák» köztársaság megalakulásában nemcsak nacionalista erők játszottak szerepet, hanem az évszázadok óta fejlődésben lévő nemzetközi szociálista mozgalmak is. Az államalakulásnál közrejátszó szociálista erők mindjárt első perctől fogva demokratikusnak szabták az új állam jellegét, a medrére talált nacionálkapitalizmusnak gátat szabtak, hogy profitéhsége a gyarmati kizsarolásban ne nőhessen az égig. Az első esztendők munkásvédő intézkedései és törvényei megemelték az egész ország dolgozóinak életszintjét, kivételt nem szenvedett a magyar táj földmunkássága sem. Olyan életes jel után aztán már nem köves talajra és nacionalista ellenállásra hullott a szociálista pártok agitáció ja. A magyar munkásság elhitte, hogy zűrzavar van az állam összetevő erői között — és odaállott a szociáldemokrata táborba a zűrzavaros erőket a maga nemzetközi osztálya javára kiegyenlíteni. így lett a magyar földnélküliek, alkalmazottak és munkanélküliek serege államalkotó erő az idegen államban, s ezért alkalmazottjainak védett bére, fizetett szabadsága, kurtított munkaideje, munkanélkülijeinek fenti rendszerű segélyezés lett dédelgetett vívmánya. Az első parlamenti választások a szociáldemokrata pártnak hozták meg a döntő többséget, s abban része volt a magyar munkásság szavazatának is. Az új állam életrendezkedése tulajdonképpen az első parlamenti választás után vette kezdetét. A munkásság pártja és a nagytőke birtokosai között akkortól állandó volt az egyezkedési felület. A szociáldemokrata párt 180