Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Sellyey József: A felvidéki falu lelke

A FELVIDÉKI FALU LELKE SELLYEI JÓZSEF A felvidéki falu lelke Vág sellyei népi író. Regényt és novellát ír. (Elfogyott a föld alóla, 1936.) E

lhiszem, hogy izgató téma vagyunk az egész magyar közvéleménynek, mi, más magyarok, akik húsz esztendő hosszán idegen állam kisebbségeképen éltük napjaink sorát, idegen környezetben tanultuk az alkalmazkodás és megmaradás parancsos iskoláját, s amikor iskolázásunk kora lejárt, akkor töretlen és törhetetlen magyar emberiességgel álltunk vissza a magyar fajta országának megtágult határai közé és immár közel másfél esztendje tesszük Magyarország egy különleges arcélét. Elhiszem, hogy izgató téma a húszesztendős sors. Minékünk életünk volt, tanító, nemesítő, emberi és életbeli mélységeket feltakaró folytonosság volt, úgy is szólok róla most, mint életem különleges szakaszáról. Jómagam egyenesen belenőttem a kisebbségi sorsba, adottságom lett, hisz idegen országhatárok kerítésében nőttem magyarnak. Éppen betöltöttem kilencedik esztendőmet, amikor, ama téli időben, egy ünnepnap délelőttjén elszabadultan futkározó hátasló zavarta föl a misére menő falubeli emberek áhítatát. Azzal az uccán elszabadultan futkározó lóval kezdődnek emlékeim a csehek beözönlésének történéseiről. Pedig nem is aznap esett meg a bevonulásuk, pedig nem is az ő hadseregük tisztilova volt ez az elszabadult, falum uccáján száguldozó, amelyet szemem láttára fogott el ott a templomtéren egy falubéli legény. De aznap már holtbizonyos állításban kezdették beszélni a felnőttek, hogy a történelmi bizonytalanság nem tart sokáig, holnap, vagy holnapután már bevonulnak. Honnan vette a falu a hír bizonyosságát? Emlékszem, a templomtéren a falubéli legénység az elszabadult lovat fogdosta, elébe vágtak, bekerítették, elkapták a kantárszárát, a ló elugrott közülük — végre mégis elfogták és híre ment rögtön, hogy az ügyvéd lova az, a falubéli nemzetőrök főhadnagyjáé, aki a hajnalban egymaga állott ki a Szeredből eredő cseh katonák ellen; nó, őt magát lelőtték, a lova hazajött. 173