Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Bonkáló Sándor: Magyarorosz sorskérdések

BONKÁLÓ SÁNDOR nak, mert ennek az irányzatnak követőit az orosz emigránsok vezetése alatt az orosz sajtó uszította minden ellen, ami magyar. Mikor Kárpátalja visszatért, e lapok szerkesztői és munkatársai közül legtöbben egyszerre felfedezték, hogy mindig hű fiai voltak a magyar hazának. Erre való tekintettel nem közlöm a felsorolt lapok szerkesztőinek és főmunkatársainak a nevét. Borítsunk fátylat multukra. A mai nehéz időkben a legokosabb, amit tehetünk. * A kárpátaljai politikai pártok is mind együtt haladtak a cseh pártokkal, a Kurtyák—Bródy-féle autonomista földmívespárt kivételével. Kurtyák és ennek hirtelen halála után Bródy András és munkatársai a békeszerződésekben biztosított önrendelkezési jogot követelték a magyaroroszok számára, hogy maguk dönthessenek sorsuk fölött. Tisztában voltak vele, hogy Kárpátalja gazdaságilag a magyar Alföld kiegészítő része. Népe csak úgy boldogul, lia a magyarságra támaszkodik, azzal együtt halad, amint azt a múltban is tette. Mivel az autonomista párt tudta, hogy az Önrendelkezési jog megadása esetén a magyaroroszság többsége a Magyarországhoz való visszatérés mellett fog dönteni, állandóan követelték a magyarorosz autonómiát. Hogy céljukat elérjék, együttműködtek az ellenzéki magyar pártokkal, valamint a szlovák autonomista párttal (Hlinka-párt), sőt a Heinlein-párthoz is kerestek kapcsolatokat. Politikai irányától akkor sem tért el a párt, amikor vezérét, Bródy Andrást a csehek bebörtönözték. A párt lapját, a Ruszkij Visztnik-et orosz nyelven adta ki. A lapnak azonban csak a nyelve volt orosz. A többi orosznyelvü újság félszemmel állandóan Moszkva felé kacsintgatott és az orosz nemzetiséget hirdette, mint az ukrán nyelvű újságok is nyíltan vagy burkoltan Nagyukránia képét vetítették olvasóik elé Az autonóm párt azonban a Magyar Alföld felé nézett, ahol a magyaroroszok számára is terem kenyér. * Nehéz húsz évet élt át a magyarorosz nép a cseh uralom alatt Minden jogától megfosztották. Cseh légionáriusok kapták a búzatermő kövér földeket, az egyedárusítási és egyéb jogokat. Cseh tisztviselő ült minden vezető állásban, a cseh nyelv uralkodott a hivatalokban, iskolákban, kaszárnyákban. önző, imperialisztikus céljaik érdekében a csehek egymás ellen uszították a magyaroroszokat. Nemcsak nyelvüktől, hanem vallásuktól is meg akarták őket fosztani, hogy ezt a keleti származású, de a magyar műveltség hatása alatt félig nyugateurópaivá vált népet az orosz és az ukrán nyelv és a 170