Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Rády Elemér: A felvidéki magyar politika húsz éve

RADY ELEMÉR 1910 1919 1921 1930 Pozsony Kassa Ungvár Ezeknek a statisztikáknak a hazugsága lépten-nyomon kiütközik, Kassán például a magyarság arányszáma 18% ; de a városi képviselőtestületi választásokon a város lakosságának több mint fele a magyar pártokra adta le szavazatát. A kassai városi könyvtár statisztikájából kiderül, hogy a kölcsönzött magyar könyvek száma 15.028, ugyanakkor a csehszlovák könyvek száma 9331, noha az újabb könyvbeszerzéseknél magyar könyvekre csak fillérek jutottak és így a magyarság csupán régebbi irodalmi és tudományos műveket kölcsönözhetett ki. Ez az arányszám a magyarság javára fordult volna, hogy ha a könyvtár állományát állandóan magyar könyvekkel is kiegészítik. Ennek ellenére a statisztika szerint az olvasók 53.4 százaléka magyar volt. Hozzá kell tennünk, hogy ezeknek a nagyvárosoknak a nemzetiségi arányszámát igen rontotta az a körülmény, hogy a csehek mesterséges telepítésekkel, egész hivatalnok-kolóniák létesítésével igyekeztek a városoknak szláv jelleget adni. Számtalan statisztikát hozhatnánk még fel annak igazolására, hogy a cseh statisztikai hivatal bűvészkonyháján kiforralt adatok nem egyebek, mint zsonglőrködések a számokkal. A népszámlálás eredménye ellen a magyar pártok nevében Törköly József peticiót nyújtott be a Népszövetséghez, —- természetesen eredménytelenül. A népszámlálási adatok ismertetésénél kell szólanunk a szlovákiai zsidóság állásfoglalásáról. A cseh nemzetiségi politika egy ügyes fogással a zsidóság számára lehetővé tette, hogy kibújjék a nemzeti színvallás alól és a zsidó nemzetiség fogalmának megalkotásával gyengítse az egyes nemzetiségek frontját. A zsidóság opportunizmusból valóban azt az útat választotta, hogy kikapcsolódott a nemzeti kollektivumokból és igazolva Prága számításait, zsidó nemzetiségűnek vallotta magát. A szloveszkói zsidókérdést találóan világítja meg ölvedi János, a «Magyar írás» című kultúrpolitikai kisebbségi szemlében megjelent «A szlovenszkói magyarság társadalmi rajza» nevet viselő tanulmányában, ahol a zsidókérdésről a következőket írja: «Legérdekesebb a szlovenszkói magyarnyelvű zsidóság háború utáni fejlődése. A 19. század második felének nagy ideológiai átalakulása a zsidóság előtt megnyitja a szabad kibontakozás lehetőségét, s a zsidóság eddig pórázra kényszerített erői most egyszerre elveszítvén maguk elől a gátat: szabadon törtek az érvényesülés felé. A magyar liberalizmus nemzetfogalmá31.705 (40.6%) 33.350 (75.4%) 13.590 (80.3%) 24.126 (29.0%) 17.991 (38.4%) 20.731 (22.2%) 11.206 (20.4%) 7.712 (37.3%) 20.065 (16.2%) 12.642 (18.0%) 4.499 (16.9%) 122