Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)
A Felvidék érdekesebb barlangjai és szurdokvölgyei
A gnájszból, vöröshomok- és mészkőből álló hegyóriások között mély szakadék vö Igy ék húzódnak a Vág völgye felé. A szakadékokban 'bővizű, dübörgő zajjal rohanó csermelyek, patakok fúrják magukat a sziklatömbök alá s míg futásukban itt is, ott is, mély, körkörös, pisztrángtanyás döböröket köszörülnek a sziklákba, jobbról-balról egymásután veszik fö! az apró, névtelen erecskék, csermeSykék egész sorát s ezekkel bővülve, nagyobb patakokká növekedve, erőben gyarapodva, hengergetik, tördelik, porlasztják medreik sziklatuskóit és alig észrevehetőig szélesülő völgyeikben sietnek a Vágmedbnoe felé. E patakok közül bennünket elsősorban a Gyömbér 1870 méter magasságában eredő Dem'es-patak érdekel, mely dél-észak' iránnyban hasítja mély ékvöígyét a fenyvesekkel s havasi legelőkkel fedett hegyekbe. A Demes-patak folyásának középtáján, Deményfa'utól délre, mintegy két órányira, a juramészkőből álló hegyek között, barlangszájak sötétlenek a szirtfalakon. Ezek egyike az O k n ó i-, másik a Bénikova i-, tovább' a V o d i v i v j e r a n e i-c s e p p k ő b a r I a n g, meíyek vörös agyagja és mészzsugorékja alatt, a dilnviumi kavicshordalékban, ősvilági állatok kövesedett maradványait lelték. E barlangok közül érdekességre messze kiválik a völgy taipa fölött mintegy VO méter magasságban levő Dem'ényfalvi, másként S á r k á n y-b a r í a n g, mely a kiványcsi szemek elől rejtve, a völgyből feltornyosuló sziklafalak é? tarajok egyik rejtett szurdokában fekszik. Alacsony és keskeny nyílásához régebben nehéz, veszé'yes út veze-ietl:, ezt azonban az újabb időben kényelmesen hozzáférhetővé tették. A látogató alig hatol a barlang mélyébe, mikor hirtelen egy jégvilágba kerül, melynek elbűvölően szép óriási méretű oszlopai, csapjai, zománcosan csillogó falai közül legérdekesebb' a 15 méter magas, 5—6 'méter széles Víz'esjés s a Nagyterem jégpadlója. A belső járatok hófehéren, sárgásán csil ogó cseppkövekkel fed'vé í. Pompás, változatos alakú sta'aktit óriások függnek itt a mennyezetről, melyek helythelyt a fenékről felnövekvő stalagm(i okkal összenőve olyanok, mint valamely egyiptomi vagy ógörög templom oszlopos előcsarnoka. A főbejáratból jobbra-balra szűk, dé később kiszélesedő folyosók nyílnak^ melyek itt dómSzerű, a magasság sötétjébe vesző boltozatba mennek ái hogy aztán ismét összeszűküljenek 1 s legmélyükön kristályosan csillogó patakocskáríak adjanak helyet. 1921-ben Král József, egy még hatalmasabb bar'angszakaszt talált, melyet tündérien szép, alabástrom fehérségű cseppköveiről S z abadság-te m pipimának nevezett el. Minthogy a barlang környékén a mészhegyek'ben több helyen vannak kisebb-nagyobb üregek, a hegytetőkön zsombolyok, dblinák, valószínűnek látszik, hogy itt, az ismeretlen mélységekben egymással összefüggő olyan barlangrendszerrel van dolgunk, mint amilyen a Barad'ia. Ä barlang eddig föltáift részeit 3—4 óra alatt lehet bejárni. * A Magas Tátra északkeleti része, a 14 kilométer hosszú, 4 kilométer széles Bélai-mészkőhegység, melyet a Rézaknák szűk völgye és az 1735 méter magasságba kapaszkodó Kopa-hágó választ e! a
