Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Községi adattár

.gigküzdötte a világháborút az orosz, ro­mán és olasz fronton. Felesége Szász •Gabriella, gyermekei: László, Miklós, Terézia, Magdolna és Frigyes. Vörös Sándor gazdálkodó, községi bi­ró, Dunaradvány. Itt született 1891-ben. 1925-ben lett önálló gazda, mai birtoka 28 hold. Tényleges katonai szolgálatá­ban érte a világháború, mint szakasz­vezető az orosz, román és olasz fronton harcolt, egyszer megsebesült. Kitünteté­sei: kisezüst és bronz v. é., Kcsk. A MNP elnöke az alakulás óta. A ref. egyház gondnoka, megyebizottsági tag, I939 februárjában községi biró lett. Neje Daday Erzsébet, gyermekei: Sándor és "Margit. Weisz Márton baromfikereskedő, Gu­ta. 1904-ben született Kamóczán. 1930­ban lett önálló baromfi- és tojáskereske­• dő. Két alkalmazottja van, forgalmát Budapesten bonyolítja le. Neje Grün­feld Mária, gyermekei: Edit, Vilmos és Ervin. Weisz Oszkár földbirtokos, Barsend­-réd. Itt született 1893-ban. Pozsonyban középiskolát végzett, azután a családi birtokon gazdálkodott. 1923-ban lett ön­álló- A megszállás alatt hazafias maga­tartást tanusitott. A MNP. helyi megszer­vezője- Végigküzdötte a világháborút a -szerb és orosz fronton. Anyai nagyapja, Singer Simon 48-as szabadságharcos volt­Weisz Oszkár gazdasága — Barsend­sréd. Területe 158 k. hold, ebből 120 hold saját tulajdona. 38 hold bérlet. Belter­jes gazdálkodás, a fősúlyt a cukorrépa termelésre forditják. Szarvasmarha- és igáslótenyésztés, Az állandó alkalmazot­tak száma 7. Zalezsák József fakereskedő, Tornóc­1877-ben született Ürményben. Fiatal ko­rában a keresk. pályára ment, mint se­géd Rákópribócon működött, majd szö­vetkezeti üzletvezető volt Ürményben­Ïo2o-ban alapitotta tornóci faereskedé­sétí Neje vendéglőt vezet. Végigküz­dötte a világháborút az orosz, román és -francia fronton, egyszer megsebesült és mint őrmester szerelt le. A bronz v. é. ïtulajdonosa. Az ipartestület tagja, isko­laszéki pénztáros, az egyháztanács tag­ja. Neje Nagy Julianna, gyermekei: — László, Katalin és Károly, neveltgyer­mekei: Gremen Dezső és Margit. Zelenák Mihály gazdálkodó, Taksony­falva. 1872-ben született Kulpinban bács­kai familiából. Fiatal korában kitanulta a szücsipart és 1902-ben mester lett Köl­pényben. 1903—11 -ig Amerikában élt. Hazatérve önálló kereskedő lett Kölpénv­-ben. 1924-ben Taksonyfalván telepedett le és 24 holdon gazdálkodik, főleg kom­lót termel. 1915-ben hadbavonult, a szerb fronton küzdött, majd a csendőrség kö­telékébe ment át. Kcsk-t kapott, mint szakaszvezető szerelt le Neje Facsera Erzsébet, gyermekei: János könyvelő és és Bozsena férj. Mlinarik Andrásné. Zsapka Menyhért gazdálkodó, községi biró, Marcelháza­Path. "Itt született 1892­ben. Néhai szülei: Zs. Sándor és Péz­mann Erzsébet. Iskolázása után kádár­iparos volt Almásfüzitőn a Vacuum-tár­saságnál. 1915-ben hadbavonult, az orosz és román fronton harcolt, egyszer meg­sebesült. Bronz v. é.-t és Kcskt- kapott, beszerelése óta gazdálkodik, 6 holdas birtoka van, bércsépléssel is foglalkozik­A MNP. tagja, magyarsága miatt a cse­hek 1938-ban túszként elvitték. Köz­ségi birói tisztet tölt be. Neje Zsapka Rozália, gyermekei Mári:a, Rozália és Anna. Testvére, István hősi halált halt. Zsitvabesenyői Fogyasztási és Értéke­sítő Szövetkezet. 1907-ben alakult, je­lenlegi vezetősége: elnökFuruglyás ödön, alelnök ifj. Furuglyás Géza, ig. tagok: Pintér András, Bernáth Géza, id. Furug­lyás Géza. A felügy. bizottság elnöke Recska Mihály, alelnöke Magyar Má­té. Pénztáros: F: iglyás Géza, Köny­velő Fekete Géza, üzletvezető: Magyar József, a vendéglő kezelője: Bernáth Ferenc. A tagok száma alakulásakor 82 volt, most 404. Átlagos évi forgalma 75.000 pengő. Saját székháza és kü­lön vendéglőépülete van. Vásárlási visz­szatérités cimén 172,000 cseh koronát fi­zetett ki. — 245 —

Next

/
Thumbnails
Contents