Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Községi adattár

birtokkal. A világháborúban az orosz frjpnton harcolt és mint 250/0-03 rokkant szerelt le. A MNP. alapító tagja. Mi­vel a csehek bevonulásakor a cseh köz­társasági elnök arcképét eltépte, letar­tóztatták és 20.000 kor. pénzbüntetésre átélték, A megszállás alatt kiszabadított három letartóztatott magyar csendőrt, a miért három lieti fogházat kapott- Ma .gyarságáért még több büntetésben ia volt része. Neje: nemes Dócza Mária. Takáís Ilona áll. tanítónő, Deáki. Po­zsonyban született, atyja: néhai T. Amb­rus katonai szabómester volt. A kép­zőt szülővárosában végezte, oklevelét 1903-ban kapta- Először az Urbauer-; féle magániskolában működött mint ta­nárnő, azután 10 évig az állami nép iskolában tanított. 1921 óta Deákiban a ref. iskolában tanítónő. Sikeres irodal­mi tevékenységet fejt ki, kitűnő szavaló. A megszállás alatt mindig felkarolta a magyar ügyeket, a MNP. alapító tagja. Vitéz Takács József vendéglős, Zsit­vabesenyő. Itt született 1890-ben. Részt­vett a világháborúban a 7-es huszár­ezred kötelékében. Az orosz fronton harcolt és 1917-ben megsebesült. Mint őrmester szerelt le. Kitüntetései: nagy­eziist, kisezüst és bronz v. é., Kcsk. 1939-ben vitézzé avatták. 1920-ban 5 hol­don kezdte el az önálló gazdálkodást. 1926-ban füszerüzletet, 1929-ben vendég­lőt nyitott. Községi képviselő, a MNP. alapitó tagja. Neje Bréska Irén, gyer­mekei: József (jelenleg katona), Eme­rencia férj. P et r ic ska Istvánné és Ilona. Unokája: Petricska Emilia. Takács József gazdálkodó, községi bíró, Egyházfa. Itt szül. 1888-ban. 1923­ban lett önálló gazda 18 k. holdon, mai birtoka 38 k. hold. A világháború­ban az orosz fronton harcolt, egyszer megsebesült és 1916-ban hadifogságba került, melyből 1918-ban szökés útján tért vissza. Mint őrvezető szerelt le, -a Kcsk. tulajdonosa. 1938 óta a köz­ségi bírói tisztet viseli. A MNP. ala­pító tagja, a Fogy. Szövetkezet fel. bi­zottságának elnöke. Neje: Takács Ce­cilia, gyermekei: József, Cecilia és Ottilia. Takács Lajos vendéglős, Guta. Itt szül. 1896-ban. Fiatal korában a ke­reskedelmi pályán működött. 1922-ben önálló vendéglős lett. A világháborúban a román és olasz fronton harcolt, egy­szer megsebesült és mint 330/0-os. rok­kant szerelt le. Ipartestületi tag. Neje: Nagy Margit, leánya: Margit. Takács László gazdálkodó, Őrsujfalu. Itt szül. 1888-ban. Szakaszvezetői rang­ban az orosz fronton harcolt a világ­háborúban, két ízben megsebesült. Le szerelése után önálló gazda lett 19 k. holdon, mai birtoka 36 hold. A MNP. alapító tagja, a rk. egyház világi el­nöke. Első nejé: néhai Takács 'Verona volt, második felesége: Kántor Jusz­tina. Gyermekei: Anna, Julianna, Gab­riella, János, Veronka és Magdolna. Tamaskovics Flórián birtokos, Egy­liáznagysz eg. Itt szül. 1897-ben. Részt­vett a világháborúban, az orosz fron­ton küzdött és 20 hónapi hadifogságot szenvedett. Kcsk-t kapott. 1918-ban kezdte el az önálló gazdálkodást 5 hol­don és birtokát azóta 17 és fél k. holdra gyarapította. Volt községi képviselő, is­kolaszéki tag és iskolagondnok, tizenegy éven át a bírói tisztet is viselte. Fele­sége: Hozlár Józsa, gyermekei: Fló­rián, Julianna, Borbála, Mihály, és József. tokaji Tatár Béla cégtulajdonos, Pe­red. 1913-ban szül. Sárospatakon. Keres­kedelmi érettségit tett, majd a közg­egyetemet végezte. Szaktanfolyamot is látogatott. 1939-ben dr. Blazsenyik Jó­'•zseífel társas viszonyban megalapította baromfi- és gyümölcskiviteli cégét. Tárnok Károly hentes és mészáros m.,. Dunaradvány. 1905-ben szül. Csallóköz­aranyoson nemesi családból. Iparát Ko­máromban tanulta ki, mint segéd Po­zsonyban és Lengyelországban dolgo­zott. 1936-ban önállósította magát. A Levente Egyesület ellenőre, ipartestületi tag. Neje: Bodog Eszter, fia: Károly. Atyja: Zsigmond, frontharcos volt, uno­katestvérei: Tárnok Ede tanító és Csiba Dénes hősi halált haltak. Terz,1er Péter bolgár kertész, Komá­rom. 1887-ben szül. Draganovában. Aty­ja: néhai T. Nikola kertész volt Komá­romban 1907—23-ig. Ekkor fia, Péter vette át a 4 és fél k. hold területű kertészetet. A világháborúban a fran­cia fronton küzdött és egyszer meg­sebesült. Neje: Jordán Anna, gyerme­kei: Tódor és Mariska. Tóth Ferenc ny. Máv.-segédtiszt, Egy­háznagyszeg. 1897-ben szül. Nagysurány­— 242 —

Next

/
Thumbnails
Contents