Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Községi adattár

az önálló gazdálkodást 42 holdon. A MNP. alapító tagja, magyar érzése miatt üldözték a csehek. 16 éven át köz. ségi képviselő volt. Felesége: Tóth Ilona 1929-ben meghalt. Gyermekei: Vil-f mos

!, Károly, Ferenc és Karolin frj. Czibula Ferencné. Tóth 'Lajos igazgató, kántortanító, Bajcs, Régi nemesi családból i^o2

Jben szül. Péren. A képzőt Győrben végezte- Először Halásziban tanított, ahol leventefőoktató is

1 volt, azután kántortanító lett Nagyhajóson, ahol községi képviselő és tűzoltóparancsnok is volt1939 február óta a bajcsi rk. iskola igazgató kántortanítója. A leventeoktatás terén szerzett érdemeiért 1929-berj emléktárgyat kapott. Neje: nemes

1 Ladócsy Anna, gyermekei: Lajos, István, Anna és M|ária, Édesapja a világháborúban szerzett betegségében hősi halált halt. Tóth Lajos ny. telekkönyvi igazgató, Ilosva. 1856-ban szül. Kamanován. Tanulmányait Esztergomban, Budapesten és Kecskeméten végezte. Érettségi után 4 évig katonai szolgálatot teljesített és mint őrmester szerelt le. Résztvett Bosžnia okkupációjában. 1880-ban bírósági gyakornok, irnok, azután s. telekkönyvvezető, majd telekkönyvvezető, végül igazgató lett. 46 évi szolgálat után 1926* ban vonult nyugalomba. Működésének állomásai; Érsekújvár, Galgóc, Nyitra, Kassa, Ilosva. Sok elismerést kapott. Neje: Tóth Laura, gyermekei: Béla sömör jai jegyző és Ilonka férj. Ölveczky Károlyné. Ifj. Tóth Mihály gazdálkodó, Imely. Itt szül. 1906-ban. i929

Jben lett önálló gazda, mai birtoka 30 k. hold. A kultúregyesület helyi elnöke, a MNP. tagtagja, 1938 óta községi pénztáros. A cseh uralom alatt magyarsága miatt bebörtönözték. Felesége: Cseh Etel, leánya: Lídia. Apósa, Cseh Gyula 50O/0os hadirokkant lett a világháborúban. Tóth Péter vegyeskereskedő, Gyarak. 1904-ben szül. Tótmegyeren. Édesapja üzletében szerezte meg kereskedelmi ismereteit. 1932-ben önállósította magát Gyarakon. A MNP. ellenőre, magyar érzelmei miatt több kellemetlensége volt a megszállás alatt. Neje: Gyuricsek Erzsébet. Apja, Tóth István ny. csendőrtörzsőrmester, 1934-ben 72 éves korában elhunyt. Tóth Vilmos vendéglős és gazdálkodó, Vágfarkasd. Itt szül. 1914-ben. Önálló gazda, három holdas birtokát édesanyjával közösen vezeti. 1940-ben lett vendéglős. A MNP., á tűzoltóság, a dalárda, az Iparoskör és Önképzőkör tagja. Felesége: Deák Ilona. Édesapja: István, hősi halált halt. Totinecz János körjegyző, Beregkövesd. 1905-ben szül. Nagylucskán. Beregszászon érettségizett, a jegyzői tanfolyamot Pozsonyban végezte. Izán jegyzőgyakornok volt, majd ölyvösre került, azután Ilosván lett segédjegyző, később főjegyző- 1939 márciusa óta körjegyző Beregkövesden. Török Mária kisbirtokos, Kökényes. Itt született régi nemesi családból. Atyjának, néhai T. Lajosnak 210 holdas birtoka volt, melyet gyermekei közt osztottak szét. Török Mária jelenleg 18 holdon gazdálkodik. A megszállás alatt hazafias, magatartást tanúsított. Tromysák Gyula gkat. lelkész, Nagymogyorós. 1898-ban szül. Beregszászon. Itt végezte a középiskolát, a teológiát pedig Ungváron. Mint önkéntea tizedes Ï917—18-ban az orosz fronton küzdött, a nemzeti hadseregben is szolgált. Kilenc évig Vezérszálláson volt lelkész, 1934-ben Nagymogyorósra jievezték ki. Neje: Pásztélyi Margit nemesi származású. Gyermekei: Miargit és György. Turáncsics Gábor áll. tanító, Ilonca^Novoszelica. 1895-ben szül. Radyáncon. Tanítói oklevelét Ungváron kapta 1916ban. Működését Beregkisfaludon a gör. kat. iskolában kezdte el, Iloncára 1921. ben került. A kerületi pedagógiai kör. elnöke, a Fogyasztási és Hitelszövetkezet elnöke. A megszállás alatt hazafias magatartást tanúsított- Neje: Takács Erzsébet tanitónő. Turistaiszálló, — Kőrösmező. Nedona József alapította 1937-ben, tőle vette át JQ/ii áprilisában Birosz János. A szállóban két étterem, egy söntés és 10 vendégszoba van. A kirándulók találkozó helye. Kitűnő konyhája van. Turina Mihály asztalos m., Felsőkerepce. Itt szül. 1896-ban. Iparát Budapesten tanulta ki. Végigküzdötte a világháborút az orosz, román és olasz fronton. Leszerelése után önálló asztalos m. lett, főként malomszerelést vé— 199 —