Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Községi adattár

• magyarsághoz és tagja volt a MNP.-nák.. Tizenöt éven át volt községi képviselő és két évig bíró. Neje: Szabó Anna, gyermekei: Mária férj. Wimpár Lászlóné, Erzsébet férj. Laczkó Béláné és JánosÖzv. Torkos Gábomé szül. beődi és mesterházi Mesterházy Ilona postamester, Beregkövesd. Szegedről származik, ahol atyja, Lajos Máv.-főnök volt. Tanulmányait Budapesten és Szatmáron végezte, postamesteri vizsgát Kassán tett. Mint postamester, 37 éven át működött és 1923-ban vonult nyugalomba teljes elismerés mellett. Férje 1870-ben szül. Izbugyaradványon szintén ősi nemesi családból. A csendőrségnél működött, majd postamester lett és 40 évi közszolgálat után nyugdíjba ment. 1935-ben elhunyt. Torma Béla kisbirtokos, Nemeshódos. 1873-ban szül. régi nemesi törzsből Nagymegyeren. 1897-ben lett önálló gazda. A MNP. tagja, volt községi képviselő és esküdt. Felesége: néhai Egry Julianna volt, gyermekei: Béla, Erzsébet, József, Krisztina és Jolán. Tornyai Dániel gazdálkodó, Nagyfödémes.'Itt szül. 1886-ban. Végigküzdötte -a világháborút az orosz fronton és mint tizedes szerelt le. Önálló gazda, a mezőgazd- kamara helyi elnöke. Felesége: Müller Róza. Tornyay János ref. lelkész, Tekeháza. 1884-ben szül. Hajdúszoboszlón. A teológiái Debrecenben végezte. 1909ben kezdte meg működését B.-Kígyó* son, azután Kajdanón és Bükén lelkészkedett. 1934-ben került Tekeházára. A csehek állandóan megfigyelés alatt tartották. Mivel nem volt állampolgársága 1923—35-ig nem kapott fizetést. Neje: Kriston Mária, gyermekei: Klára férj. Boros Kornélia, Márta, Judit és Katalin. Torda József vendéglős, Ipolyság- Itt szül. 1897-ben. Fiatal korában kitanulta az asztalosipart, azután mnt segéd dolgozott. 1918-ban a csehek ellen harcolt. A világháborút is végigküzdötte az orosz, román és olasz fronton tizedesi rangban. Kitüntetései: nagy ezüst és kétszer bronz v. é., seb. érem, Kcsk. Vitézi várományos. A cseh uralom alatt 1937-ben letartóztatták és Pozsonyban hát évre ítélték. Jelenleg vendéglős. Tóth Balázs ny. csendőrtiszthelyettes, Boka. 1876-ban szül. Tilden. Tényleges katonai szolgálatából 1899-ben a csendőrség kötelékébe lépett. Számos helyen teljesített szolgálatot. 1920 végén mint tiszthelyettes vonult nyugalomba. Kitüntetései: jubileumi és szolgálati I. o. kereszt és öt dicsérő oklevél. Három ízben pénzjutalomban részesült. 1920 yégén telepedett le Bokán. A megszállás alatt jó magyar volt, a MNP- tagja, községi képviselő, az OKH és a Fogy. Szöv. pénztárosa. Első neje néhai Sidó T eréz volt, második felesége Somogyi Irén. Gyermekei: Béla és Éva. Sógorai: Sidó Sándor és Somogyi Lőrinc hősi halált haltak. Tóth Béla ny. uradalmi főintéző, Hidaskürt. 1882-ben szül. Molnoson. A középiskola után elvégezte a gazdasági felsőbb iskolát Kassán. 1905—1925íg az esztergomi főkáptalan uradalmaiban működött, azután magyarsága miatt nyugalomba kellett vonulniaEgy nagybirtok és szöv. szeszgyárak zárgondnoka. 1916-tól résztvett a világháborúban és 1918-ban felmentést kapott. Minden hazafias és kultúrális mozgalomban tevékeny részt vesz. Neje: Rolfes Irma, gyermekei: Éva, Béla és Dezső. tőtapáti Tóíh Ferenc üzletvezető, Középapsa. 1920-ban szül. Faluszlatinán régi

1 bácskai nemesi családból. Aknaszlatinán járt középiskolába, azután ai keresk. pályára lépett, mint segéd Aknaszlatinán dolgozott. ' Hangya-üzletvezető volt azután Biharderecskén és Aknaszlatinán. 193.9 augusztusában lett a középapsai Hangya üzletvezetője. Magyarsága miatt 1938-ban egész családját kiutasították. Édesapja, Mátyás végiküzdötte a világháborút. Tóth Géza birtokos, Für. Itt szül. 1888-ban. 1913-ban kezdte el az önálló gazdálkodást 2 holdon. Résztvett a világháborúban, az olasz fronton két ízben megsebesült és mint 500/0-os hadirokkant 1916-ban leszerelt. Kcsk-t és seb. érmet kapott. 1931 óta kisbiró. Fele: sége: Hagbuch Hermina, gyermekei: Géza, Ilona, István, Anna, Katalin és Sándor. Vitéz Tóth István gazdálkodó, Csallóköztárnok. Itt szül. 1893-ban. Fiatal korában szülei mellett gazdálkodott. Vé-< gigküzdötte a világháborút az orosz — 197 —