Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Községi adattár

ban szülei földjén gazdálkodott, később -önálló gazda lett. A világháborúban az -orosz fronton harcolt, amíg meg nem sebesült. Azután segédszolgálatos lett. Mint szakaszvezető szerelt le. A kisezüst v. é. tulajdonosa. 1939 márciusában községi bíróvá választották, már régebben is négy évig viselte ezt a tisztet. Neje: Masika Mária, gyermekei: Mihály, Mari, László, János, Péter, György, Ferenc, Zsófi, Margaréta -és

! Tamás, Szabó Márton hentes' és mészáros m., Magyardiószejj. Itt sziil. 1907-ben régi nemesi családból. Iskolázása után kitanulta, a húsipart, azután mint segéd praktizált. 1937-ben lett önálló mester. Lelkes tagja volt a Magyar PártnakNeje: Kovács Teréz, leánya: Ilona. SzabO Miklós gör. kat. lelkész, Szolocsina. Királyfiszállás. 1904-ben Šzacsuron született, 1924-ben érettségizett, a teológiát Ungváron végezte, 1928-ban szentelték pappá. Ricskán (Kispetek) kezdte meg működését, 1933 óta pedig a szolocsinai plébánia vez. lelkésze. Feíesege: Kádár Ilona, gyermekei: András, Magdolna, Anna és István. Szabó Sámuel ny. altiszt, Taracköz. 1883-ban szül. Hosszúmezőn. Iskolázása után kitanulta a csizmadia ipart, azután mint segéd dolgozott. Katonásko• dása után öt évig a csendőrség kötelékében szolgált, majd a taracközí főszolgabírói hivatal altisztje lett. 1934-ben nyugalomba vonult. Résztvett a világháborúban és őrmesteri rangban az -orosz fronton harcolt. 1916-ban orosz hadifogságba esett, melyből 1920-ban tért vissza Több kitüntetést kapott. Neje: Pluszát' Erzsébet, gyermekei: Sándor álltanitó és Gizella. Szabó Sándor malomtulajdonos, Ma^gyardiószeg. Itt szül. 1871-ben régi nemesi családból. Tényleges katonai szolgálata után kitanulta a malomipart. 1925ben letí önálló malomtulajdonosi- A Szabó Sándor és Társai-mümalom részvényese és üzletvezetője volt 1929-ig. 1932beri bérelte a hidaskürti malmot és ezt 1934-ben megvette. A malom napi teljesítő képessége 120 mm. Átlag 15 munkást foglalkoztat. Néhai neje: So.mogyi Valéria volt, gyermekei: Sándor, Jolán és Petronella. A MNP.-nak lelkes ľJharcosa volt. Szabó Vince fölműves, munkafelvigyázó, Taksonyfalva. Itt szül. 1893-ban. 1914-ben katonai szolgálatot teljesített Komáromban. Otthon a háború alatt az ellátatlanok ügyével foglalkozott. I919 óta ügyvezetője Taksonyfalván a Magyar Pártnak és az országos vezetőségnek is tagja. Húsz év alatt nagy szervező munkát végzett a vidéken, gyakran elfogták a csehek, mert a népgyűléseken szónokolt. A csehek 1924ben sikertelenül kísérelték meg, hogy megvesztegessék. Szülőföldjén háromszor rendezett tüntető felvonulást a csehek ellen. Az ő buzdítására a taksonyfalviak 1919-ben eldugott katonai fegyverekkel megfutamították a cseheket, amiért később sok túszt szedtek. Minél jobban üldözték a taksonyfalvi magyarokat, annál jobban erősödött a Magyar Párt. 1920-ban a magyar legények nemzeti lobogóval vonultak fel Galántára a sorozásra és harcba kerekedtek a cseh katonákkal, akiket lefegyvereztek és tépett magyar zászlóval visszatértek Taksonyfalvára. Az itteni Magyar Párt 1919-ben alakult 283 taggal. 1938-ban 520 fizető tagja volt a Magyar Pártnak és a legutolsó választáskor 30 községi képviselő-mandátumból 27-et szereztek meg a magyarok. Az itteni magyarokat még földosztás Ígéretével sem lehetett eltántorítani. A Magyar Párt vezetősége 1919-ben ez volt: elnök: Németh Dezső, ügyvezető elnök: Szabó Vince, titkár: Szabó Károly. Jelenlegi vezetőség: elnök: Bosák Mihály, ügyvezető elnök: (20 éve) Szabó Vinca, alelnök: Bély Ferenc és Németh Rezső, pénztáros: Varga Béla, munkáselnök: Pludeic Szilveszter. Szadváry László gazdálkodó, első községi bíró, Beregkisfalud. Hat , holdas birtokán' gazdálkodik. Tényleges katonai szolgálatában érte a világháborúAz orosz, olasz és román fronton harcolt szakaszvezetői rangban, két izben. megsebesült, bronz v. é.-t és Kcsk-t kapott. A megszállás alatt megőrizte magyarságát. 1939 márciusában első bíróvá nevezték ki. Neie: Popovicsi Júlia, gyermekei: László, Mária és István. Szajdák Mihály gazdálkodó, Nagyszőllős. 1892 ben szül. Szőllősvégardón. Végigküzdötte a világháborút az olasz fronton. Bronz v. é.-t és Kcsk.-t kapott. Fiatal korában szülei mellett gaz— 181 —