Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Községi adattár

das birtokán gazdálkodott. A világháborúban az orosz fronton harcolt és három évnél hosszabb hadifogságot

1 szenvedett. A község vezető embere volt. Az ő érdeme a helyi rk. iskola létesítése. A MNP. tagja és a rk. egyház világi elnöke volt. Ö maga Pozsonyban nyerte tanítónői oklevelét 1933-ban és azóta működik Csiliznyáradon. Népművelési előadó Négy testvére van: Károly. Anna, Mihály és Rudolf. Segel Jenő fatermelő és gőzfűrésztelep-tulajdonos, Munkács. Itt szül. 1895ben. Tanulmányait Munkácson végezte. 1935 óta önálló fatermelő és

1 gőzfűrésztelep tulajdonos. Angliába íj exportál gőzölt anyagot. Alkalmazottainak száma : 150. Selesztay Sándor ny. áll. igazgatótanitó, Gorond. Itt szül. 1882-ben. A középiskolát és képzőt Ungváron végezte 1902-ben. Mártonkán, D eskóf alván és Lukován müködötté 1933—37ig pedig Goroadon, azután nyugalomba vonult. Résztvett a világháborúban, az orosz fronton küzdött és öt évnél hoszszabb ideig hadifogságban jánylődött. A cseh megszállás alatt magyarsága miatt megfigyelés alatt Mállott. Neje: O szák Ilona, leánya: Margit, aki Sziorinecz György gkat. lelkész felesége. Sereghy András gkat. espe. esle.kész, Makarja. 1893-ban szül. Nagydoboson régi papi családból. Tanulmányait Ungváron végezte- 1917-ben s. lelkész lett Nagylucskán, azutá-i 1918—34-ig lelkész Nagyábránkán, azóta- pedig Makarján működik. Neje: Jaskovics Bella, gyermekei.. László, Andor és József. Šichta János hentes és mészáro> m., Szentmihályfa. Jókán szül. 1904-ben. Iparát Illésházán tanulta ki, mint segéd Pozsonyban dolgozott. 1936-ban Kismegyeren, 1937-ben pedig Szentmihályíán önállósította magát. Neje: Horváth Anna, fia. János. Atyja résztvett a világháborúban. Sidó Ferenc szövet-, diva - és rőfösá úkereskedő, Dunasze. dahely. 1904-ben szül. Ögellén. Fiatal korában a szabóipa: i pályára lépett, Pozsonyban szabadult fel Mint segéd Bécsben is dolgozott. 1930-ban önálló szabómester lett Dunaszerdahelyen, 1938-ban pedig iparengedélyt kapott a kereskedés nyitásáraA Kat. Legényegylet tagja. Neje: Godány Teréz, gyermekei: Pál és Fe.eic. Két •JJOA SOJXEMUOJJ pszçf UBAJSI :-efA]pcp Nagyatyja résztvett a 48-as szabadságharcban. Seres Károly gazdálkodó, VágfarkasdItt szül. 1896-ban. »1936-ban lett önálló gazda 36 holdon. A MNP. alapító tagja, községi képviselő. Mint 5-ös huszár a világháborúban az orosz, román és olasz fronton harcolt. A bronz v. é. éj a Kcsk. tulajdonosa. Neje: Mile Klára, gye mekei: Juliska és Erzsike (ikiek),. Siklósi János dohány nagyárus, Somorja. 1905-ben szül. Érsekújváron. A középiskolát Pozsonyban végezte, azután művezető lett az Angol-Magyar Cérnagyárban Pozsonyban. 1939 októberében dohánynagyárús lett Somorján, az engeaélvt hazafias tevékenységéért kapta. Neje: Nagy Józsia, fia: Lajos. Édesapja, Lajos Pozsonyban fütőházi főnök volt a cseh megszállásig, de azért Pozsonyban maradt 1935-ig és mint a honvéJ vezérkar bizalmasa működött, majd Budapestre költözött. Fia: János vette át a bizalmi szerepét 1935-ben. Sill Ferenc gazdálkodó, I- biró, U szór. Itt szüi. 1900-ban. A polgári iskola elvégzése után atyja, néhai Vendel mellett gazdálkodott. 1931-ben lett önálló, mai birtoka 30 hold- 1918-ban hadbavonult. 1938-ban egyhangúlag a község l bírójává választották. 'A SzZMKE elnöke, tűzoltóparancsnok, a MNP. tagja. Neje: Kálmán Jusztina, gyermekei: László, Fe.enc és Márta. Simkó Mihály főjegyző, Felsőszeli. 1899-ben szül. Bánruszkócon. Trencsén-ben érettségizett, a közig, tanfolyamot Pozsonyban végezte. Alsódraskócon volt jegyzőgyakornok, Nyitrakaroson és Nyitragajnán s. jegyző. 1928-tól vezető jegyző volt Ábrahámban, majd Hidaskürtön. 1939 májusától Felsőszeli főjegyzője. A hidaskürti Fogy. Szöv. elnöke volt.. Résztveit a világháborúban, 1917—18ban az olasz fronton harcolt mint karp. tizedes. A Kcsk. tulajdonosa. Felesége: Czeizel Mária, gyermekei: László, Tibor, Mihály és Margit. Simon Elek gazdálkodó, Husiztsófalva. Itt szül. 1877-ben. Plosszabb ideig szülei mellett gazdálkodott. A világháborúban az o.'osz és szerb fronton harcolt, majd tábori csendőr lett. Kcsk.-t kapott. 1922 óta önálló gazda, mai birtoka 25 hold. Volt községi biró, jelenleg községi képviselő. A Hitelszövetkezet — 171 —