Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Községi adattár

Községi esküdt, a Magyar Párt tagja Neje Kollár Mária, gyermekei: László, Imre, István (szabó), Anna és Ilona. Schaub Elek kereskedő és korcsmáros. Ógyalla. Itt született 1867-ben. Jskoláit elvégezve a keresk. pályára lépett. A vendéglősipart Budapesten tanulta ki. 1890 óta önálló kereskedő és korcsmáros, üzlete saját házában van. A M. N. P. tagja, a, megszállás alatt megőrizte magyar hűségét. Neje: Köles Mária, neveltlánya: Pomender Erzsébet férj. Czigler Miklósné. Schifferer Matild áll. tanitónő, Kockaszállás. 1918-ban született Pusztaujlakon. 1938-ban kapta meg tanitónői oklevelét Munkácson. Pedagógiai működését Dubinán kezdte el és ,1939-ben helyezték át Kockaszállásra. Az ukrán uralom elől Munkácsra kel'ett menekülnie és a magyar katonai parancsnokság; helyezte vissza állásába. Schink Margit postamester, Szélestó—Frigyesfalva. 1897-ben született Oroszvégen. Apja katonatiszt volt. A középiskolát Munkácson végezte, azután a posta kötelékébe lépett. 1919-ig kiadó volt, majd Szélestóra került mint postamester. A következő községek postaügyeit intézi: Nyárásdomb, Alsó- és Felsőviznice. Szar vasrét, Sándorfalva, Hegyrét, Erüőpatak, Viscserjés, Rónafalva, Szélestó, Lakatosfalva, Fedelesfalva, • Frigyesfalva. Schnr'edt Márton rövid- és divatárukereskedő, Galánta. 1894-ben szüle

1 ett Tasnádon. Négy középiskola elvégzése uán a pénzügyőrség köelékében működött 1919-ig. Galántán érte a megj szállás A hüségeskü megtagadása miatt állását vesztette. Ekkor kitanulta a kötőipart és mint önálló iparos működött, 1923—30-ig Tasnádon űzte iparát. 1930-ban visszatért Galántára, ön' álló kereskedő lett. Jelenleg- üzletét — 1939-ben alapította. A járási ipartestület vál. tagja. Az Iparos Önsegélyző Egyesület pénztárosa. Neje Drozd Anna, gyermekei: Erzsébet és Márton. Schneider András vendéglős és fodrász m., Gyertyánliget. Itt született 1882ben. Iskolázása után kitanulta a fodrászipart, azután mint segéd dolgozott. 1912-ben lett önálló mester ' szülőfalujában. Vendéglőjét 1931-ben alapitotta. — Hat éven át községi biró volt, két évtizede halottkém, marhalevél kezelő, községi képviselő. A megszállás alatt megőrizte magyar hűségét. Neje: Lőrincz Zsuzsanna, leánya: Ilona {férj. Bráza Ferencné. Schneider László gazdálkodó, Lonka. i88c-ban született Gyertyánligeten. Kertészeti tanfolyamot végzett és három évtizeden át mint kertész működött. .Jelenleg 13 holdas birtokán gazdálkodik. 1914-ben hadbavonult, majd mint őstermelőt, felmentették. A megszállás alatt jó hazafi volt. Neje: Lőrincz »Karolina, gyermekei: Endre vasesztergályos és Ilona férj. Bodnár Lászlóné. Schneider Mózes mészáros m., Hársfalva. 1895-ben született Hidegpatakon. ökörmezőn tanulta ki az iparát. Résztvett a világháborúban, az orosz fronton harcolt, egyszer megsebesült. Háromszor jutott hadifogságba és minden alkalommal sikerült megszöknie. Utoljára Szentpétervárról orosz főhadnagyi uniformisban illant el. 'Mint őrmester szerelt le. Kitüntetései: nagyezüst, kisezüst és bronz v. é., Kcsk. 1922-ben önállósitotta magát Hársfalván. Neje: Kleinmann Zseni, gyermekei: Fánny, József, N elli, Izidor, Izsák, Szidónia és Lázár. Schönberger Adolf kereskedő, Ilosva. 1886-ban született Unggesztenyésen. Ősei századok óta élnek a megye területén. Középiskolát és teológiát végzett Nagyváradon, azután mint talmudista működött, majd két évig körjegyzői irnok volt. 1914-ben önálló kereskedő lett Ilosván. Textil, és divatáru üzlete van. A világháború alatt az orosz fronton küzdött, két izben megsebesült és 3 és fél évig hadifogságot szenvedett. A megszállás alatt hazafias magatartást tanusitott. Első neje 1916-ban elhunyt, második neje Jankovics Frida, gyermekei: Salamon, Herman, Márton, Háni, Lujza, Dóra, Arnold, Mayer és Helén. Schönfeld

1 Ignácz kereskedő, Somorja. Született 1884-ben Somorján. Elődei már 100 év előtt adófizetők voltak-^ Pozsonyban végezte a kereskedelmi akadémiát. Malomhivatalnok volt, majd 1913-ban a Schőnfeld Ignác és Fiai jóhirii gabonakereskedő cégbe lépett be, amely cég annak idején Csallóköz legnagyobb gabonaüzlete volt. A világháborút végigküzdötte az orosz, román és olasz fronton. Az összeomláskor olasz hadifogságba esett, ahol egy évet • töl— 168 —