Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Községi adattár

"került, melynek szolgálatában 28 évet töltött mint pályaőr, azután nyugalombavonult. Több izben részesült elismerésben és pénzjutalomban. 1922-ben ment nyugdíjba és 1937-ben meghalt. Családjával együtt hazafias magatartást tanúsított, tagja volt a M. N P.-nak. Özvegye Sárkány Genovéva, gyermekei: István jbirósági altiszt és Anna. Ref. egyház — Beregrákos. 1648-ban alakult. Lélekszám 1600. Három tanerős iskolája van. Reí. egyház — Csilizpaíos. 1650 körül alakult, anyakönyvei 1863-tól megvannak. Régebbi iratai egy tűzvész alkalmával elpusztultak. Temploma 1794ben épült. A hivők száma 721. Felekezeti iskolája két tantermes, három tanerős. Az egyház 1938 okt. č^án tartotta első magyar istentiszteletét. Erre az alkalomra a. lelkész felesége Pozsonyban utazott és ott titokban három cimeres zászlót, valamint piros, fehér és zöld vásznat vásárolt, melyet kiosztottak a nép között. Ezekből varrták azután a sok magyar lobogót. Ref. egyház — Kismánya. 1785-ben alakult, temploma 1788-ban épült, 1904ben renoválták. Már előzően 1607-ben is volt itt ref. eklézsia ref. ''prédikátorral. Ref egyház — Kulcsod, 1790-ben ala. alakult. Régebben CsiHzradvány filiája volt. Az anyakönyvet 1790 óta vezetik. Templomát 1885-ben renoválták. A hivők száma 340. Egy tanerős iskolája egyidős az egyházzal, a beirt tanulók száma 70. Reí. egyház — Rimaszombat. 1898ban alakult, lélekszám: 1600. Áldásos szociális munkásságot is végez. Vezető lelkésszé: Varga Imre, segédlelkész: Urbán Károly, világi főgondnok: dr. Eszeúyi Gyula, gazdasági gondnok: Káposztás' László. Ref. egyház — Zsigárd. i783--ban alakult, de már régebben is volt itt ref. gyülekezet. Az 1600-as években egy Szentgyörgyi nevii lelkész működött a községben. Temploma 1.784-ben épült, azelőtt imaháza volt. 1848-ban a templom falánál temettek el egy orosz generálist,^ sir ját leszármazói még 1914-ben is meglátogatták. Az egyház 40 hősi halottjának nevét emléktábla őrzi. A ref. iskola 1783-ban létesült. Több hitbuz. galmi egyesület működik az egyház kebelében. Ref. népiskola — Nemeshódos. 1726 óta működik. I930 óta három tantermes, három tanerős. A rendes tanulók száma 142, valamennyi ref. vallású. Ifjúsági és tanitói könyvtárral rendelkezik. Igazgató: Czirók Dezső, tanerők: Pánczél Lajos és Demény T. Reich Albert vendéglős, Nagybocskó. 1900-ban született Poprádon. Iskolázása után kitanulta a husipart, majd a vendéglőst szakmát a Tátrában. 1929-ben került Nagybocskóra és átvette a Klotild-gyár kantinját. A megszállás alatt hazafias magatartást, tanusitott, a bevonult magyar csapatoknak értékes szolgálatot tett, amiért elismerő okiratot kapott. Neje Szima Anna; gyermekei: Ernő, Anna és Hilda. Reichel Kálmán dohánynagyárudás, Galánta. 1896-ban született Garamszentbenedeken. Négy középiskolát végzett Nyitrán. Résztvett a, \ ilágháboruban, mint tizedes az orosz, olasz és albán fronton harcolt, két izben megsebesült. Kitüntetései: bronz v. é., seb. érem, Kcsk. Háború után a Pálinay-féle ellenforradalmi csoport tagja volt. Az ipolysági ker. szoc- párt körzeti titkára lett ezután. 1939-ben lett a galántai nagytrafik engedélyese. Neje Lukács Rozália, gyermekei: Kálmán és Adrienne. Reich Emánuel vegyeskereskedő, Volóc. 1909-ben szül. Beregszászon. Atyja üzletében szerezte keresk. ismereteit, x032-ben önállósította magát Volócon. Neje Göttesmann Ica, gyermekei: Renée és Benci. Id. Reicher Lajos gazdálkodó, Uszor. Itt született 1856-ban. Iskolái elvégzése után, a gazdálkodást tanulta és 10 holdon önálló gazda lett, ma már 30 holdon gazdálkodik. Felesége Horváth Mária. Gyermekei; Illés, Lajos, Mária, Róza. István, Etel, Ilona és Vilma. Négyfia végigküzdötte a világháborút, ezek közül József a háborúban hősi halált halt. Reischenbüchler János Cikta-üzletvezető, Királymező. Itt született 1883-banAtyja mellett kitanulta a cipészipart. Jg32 .óta a Cikta királymezői fióküzletének vezetője. Résztvett a világháborúban, az orosz fronton megsebesült. A Frontharcos-szövetség tagja. Neje — — 158 —