Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)
A Felvidék fürdő és üdülőtelepei
A Vág mentén hosszan elnyúló Liptómegye lépten-nyomon kínálja szebbnéi-szebb, kel lenrVesnél-keNemesebb üdülőhelyiéit. Választás van bőven. Aki a vad, kultúrember ritkánjárta helyeket szereti, annak ott vannak az Árva-Liptói mészkőhegység, vagy az AlacsonyTátra bérces völgyeibe szorult falvacskák: a Magías-Kriván tövében Bod-Kamenyiszta-, ,a Prószéki sziklazónában Kis-Berence~, a Prasivában Magurka-, az ördög lakodalmi-hágó északi nyílásánál KirályBoca. Aki kedveli a romantikát, a festői pontokban dúskáló vidékei az Likaván, Király-Lehotán, vagy Vágfaíuban töltse a nyarat. Viszont aki abban óhajt szórakozást találni, hogy kényelmes vízi úton megismerje a Liptói-medence partmenti életét, az a deszkát, zsindelyt szállító tótokkal tegyen egy tutajutat a Vágón s tartson rövidebbhosszabb ideig tartó állomást Lehotán, Ujvárott, Szt. Miklóson, Szt. Mihály-Verbón, Rózlsahegyen és Lubochnán. Zólyom im egyében főleg a Garam és Szalatna>-völgyében vannak üdülésre íalkalmas kedves pontok. Igy § luckoronás Polyána tövében Herencsvölgy, az Osztroski ágai között Hegyhát, VéqíesHuta, Szalatna, a Garam-völgyben — ezúttal elkerülve a nagyobb! (helyeket — Olaszka, Borosznó, Garamszeg, Osztropatáka. Aki azonban abban lel szórakozást, hogy megtekintse a zólyofmi bányaVárosok érdekes életét, archaikus hatásokat kiváltó építkezését az! keresse föl Breznóbányát, Libetbányát, Zólyomlipcsét, Zólyomot és Besztercebányát. v • B a r s m e g y é b e n a Garam és Zsitva-völgy felső szakaszában vannak a leg regényesebb fekvésű üdülőhelyek. Itt is főleg 1 a Garamra nyíló patakok mentén. Igy a Lutiíla-patak völgyében Kis-Gyarmat, Ganamszentkereszt-, az Újbányái és Ptácsnik-hegyek találkozási völgyében Pálos-Nagymező-, a Zsarnóca-pataknak a Garamba való öm lésénél Zsamóca-, az Ujbányai-hegyek karéjában, közel a Zsitva forrásához, Fenyő-Kosztolány-, ahol pedig a hegyek elmaradnak a Garam mellől, íott Keszmély, végül a Zsitva-völgy mentén Kis-Tapolcsány, Zsitva-Ujfalu és Mánya azok a községek, melyeket érdemesnek tartunk a megemlítésre. Hontmegyének üdülésre legajánlatosabb pontjai egyfelől az északi bányavárosok, nevezetesen Korpona, Béla-, Seírnee- és Bakabánya környéke, másfelől a Börzsönyi-hegység nyugati ágai között rejtőző falvaicskák sora. Igy Kemence,- az Ipoiy-menti Vámos-Mikola, Letkés, Mária-Nosztra. A Duna partján Zebegény és Nagymaros, melyek országos viszonylatban is a leglátogatottabb üdülőhelyek közé tartoznak. Nógrádmegyében a Börzsönyi-hegység főleg a főváros lakosságának kedvelt hétvégi kiránduló helye. Itt Diós-Jenő, Talmács, Berkenye, ott Rétság és festői várromjai kedvéért különösen látogatott Nógrád képviselik az elsőséget. A megye déli részét beágazó Cserhátban, fölkeresésre érdemes Romhány, a Sza|hdá-hegy a'aiti Hollókő, Rimóc, Szécsény, A Karancs csoportjában Karancs, a Gortva-patak mentén a vár romjáról híres Füleik 1 s az Osztroski-hegység ágai között Malina pata k és Divény a fölkeresésre különösen ajánlatos helyek. G ö m ö r m e g y é b e|n a sok-sok üdülésre alkalmas hely közül alig tud választani az ember. Egyik kedvesebb, természeti látnivalókban gazdagabb, mint a másik. Északon, a Garam és Gölnic völgyében — 76 — .1
