Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Községi adattár

fogságba , jutott. A megszállás alat't! magýarbarátságá ól tett bizonyságot. Je­lenleg ő a község birája. Neje Lomo­ga Zsófia, gyermekei: János, György, László, Mihály és Antal. kisüdvarnoki Murcell Jenő s. jegyző, .Dunaszerdahely. Itt szül. 1909-ben ősi nemesi családból. Pozsonyban érettsé­gizett, azután szülei birtokán gazdálko­dott. 1937 elején kisegítő munkaerői lett Dunaszerdahelyen, 1939 januárban pedig s. jegyzővé nevezték ki. Tagja volt a Magyar Pártnak. Felesége Sán­dor Etel, gyermekei: György és Jenő. Marianda M klós gazdálkodó, Bilin. 1892-ben szül. Rahón. 56 holdon gaz­dálkodik és állattenyésztéssel is fog­lalkozik. Mint tizedes végigküzdötte a világháborút a. szerb, olasz és őrös? fronton. Kitüntetései: kisezüst és bronz v. é., Kcsk. A megszállás alatt jó magyar volt és mint nemztőr műkö­dött. Neje Bendák Mária, hét gyer­meke van. Mai-ina Lőrinc gkat. lelkész, Kö­zépapsia. 1907-ben szül. Faluszlatinán. Szatmáron érettségizett, a teológiát Sza­mosujváron és Ungváron végezte. 1933­ban szentelték pappá. Működését Kö­zépapsán kezdte el, jelenleg a felső parochiát vezeti. Neje Komán Rozá­lia, gyermekei : Liviusz. János és Gktá­vián. Andrej­Marina Sándor áll. tanitó, Középap­sa. Itt szül. 1912-ben. Szatmáron érett­ségizett, azután tanitói oklevelet szer­zett. Román és cseh vizsgát tett. 1 és fél éven át jogász volt, egy 'évet pedig Franciaországban töltött, a francia nyelv elsajátítása végett. Zürichben is tanult. Okleveles gazdasági tanitó. Pedagógiai működését 1934-ben Alsóapsán kezdte, két évvel később a középapsai áll. is­kolához került, '1938-ban igazgatói cimet kapott. Semmiféle magyarellenes moz­galomban nem vett részt. A román nemzeti tanács körzeti elnöke volt. Markőczi László gazdálkodó, Füzes­mező. Itt szül. iSoQ-ben. Tizenöt éves korában kivándorolt Amerikába és 1922­ben tért vissza. Ekkor lett önálló gaz­da 10 holdon. Volt községi képviselő. A. cseh uralom alatt jó magyar volt. Neje Szidor Zsófia, gyermekei: István és Jenő. Markovics /Wihály kisbirtokos, odá­vidháza. Itt szül. 1903-ban. Tiz holdas birtokán gazdálkodik. 14 hónapon át katonai szolgálatot teljesitett. 1935 39­ig községi biró volt. Neje Liba Anna, gyermekei: Margit, Illés és Mária. MarkovLs Mór tp.xtil. és diva'áruke­reskedő, Taracköz. 1880-ban' szül. Nagy­szőllősőn. Iskoláit befejezve, külföldön tanulmányutat tett. Kassán és Budapes­ten is működött. 1908-ban vette át a családi üzletet, melyet még nagyapja alapított. A MNP lelkes támogatója volt. Fivére mint tisztjelölt résztvett a vi­lágháborúban. Markstein Ignác vegyeskereske 10, Hegy. 1871-ben szül. Galántán. Elődei már századokkal ezelőtt telepedtcek le á vármegyében. Iskolázása után a ke­resk. pályára lépett. Má" fiatal korában átvette apja üzletét, mely az 1870-esr évek óta áll fenn. Neje Grosz Róza, gyermekei: Ilona, Margit, Etel, Irén, Sarolta, Sándor és Árpád. Dr. Marschall Lajos körorvos, Duna­šzerdáhely. Itt szül. 1906-ban. A középis­kolát Pozsonyban, az egyetemet Pécsett végezte. 1931-ben kapta meg orvíósi diplomáját. Négy éven át klinikai tanár ­segéiként működött, másfé'é.ig segéJor­vos volt budapesti kórházakban, majd a magyaróvári kórházhoz került. A Fel­vidék felszabadítása után körorvos lett Dunaszerdahelyen. Fivérét, M.. Mátyás építészt a csehek hazaá ulá? vá Íjával hó­napokig fogva tartották. MarJgnoni Viktor kincstári erdész, Bilin. 1806-ban szül. Terebesfejérpata­kon olasz eredetű családból. Apja, Li­pót építész volt. Iskolázása után erdő­birtokra került. 1915-től végigküzdötte a világháborút a huszároknál. Mint sza­kaszvezető szerelt le 1921-ben. Bronz V. é.-t és Kcsk,­1 kapott. Leszerelése után kincstári erdész lett, 1929 óta Bi­linen működik. Magyarsága miatt az uk­ránok részéről üldözést szenvedett. Ne­je Martin Erzsébet. Özv. «Marion Ärpádné sz. Uhla: j k Mar­git községi tanítónő, Vizkelet. Itt szül. 1896-ban. Tanitói oklevelét Nagyszom­batban kapta 1914-ben. 1917 óta községi tanítónő Vizkeleten, azelőtt Bősön és Radócon tanitott. Érdemes tevékenysé­get fejt ki a helyi kulturegyesüleetek keretében. A kézimunka-telep megszer­vezője és vezetője. Maruchnícs János községi biró, Nagy­magyaros. Itt szül. 1897-ben. 1922 óta — 121 —

Next

/
Thumbnails
Contents