Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Községi adattár

veiét Pécsett szerezte 1911-ben. Közigazgatási működését Dolhán kezdte el mint segédjegyző, majd Nagybocskón működött. 1915-ben Lonkán lett főjegyző. A magyar katonai parancsnokság J939 májusában Aknaszlatinára rendelte ki körjegyzővé. A helyi frontharcos szövetség elnöke. Hazafias magatartása miatt szöknie is kellett. Felesége Lonkay Leonóra. Madarász Sándor nyug. rendőr, VáS)árut. Itt szül. 1877-ben. Katonai szolgálatából 1901-ben a csendőrség kötelékébe lépett. Három évvel később a nagyszombati rendőrséghez ment át. Itt 18 évig működött és» 1923-ban nyugalomba vonult. Azóta gazdálkodik. Résztvett a világháborúban, 1914 októberében orosz fogságba esett, melyből 1919-ben tért vissza. Mint tizedes szerelt le. Felesége Kálmán Anna, gyermekei: Etel férj. Takács Józsefné és Anna. Madarász Vendel kisbirtokos, Vásárut. Itt szül. 1897-ben. Résztvett a világháborúban, az olasz fronton 27 sebet kapott, aminek következtében félszemét és félkarját elvesztette. Mint 85 százalékos rokkant szerelt le tizedesi rangban. Több kitüntetést kapott. 1917 óta önálló gazda. Magyar érzése miatt a csehek megvonták a rokkantsági diját. A MNP tagja. Gyermekei: Vendel és

1 Etel. Maczkó Géza vezető körjegyző, Drágabártfalva. 1902-ben szül. Bótrágyon íiptószcntmiklósi családból. A reálgimnáziumot Beregszászon, a közig, tanfolyamot Pozsonyban végezte. Körjegyzői szolgálatba 1927-ben lépett mint gyakornok. Segédjegyző volt Bilkén, ürhegyalján, Várpalánkán és Tekeházán. *935 óta körjegyző Drágabártfalván. iq24—26-(ban katonai szolgálatot végzett, t. tizedes. Neje Szabó Anna Olga áll. tanitónő, egy leánya van: Margaréta Andreja. Mactró Isiván hentes és mészáros m., Magyardiószeg, 1903-ban szül. Császtón. Trencsénben három középiskolai osztályt végzett, azután kitanulta a husipart Nyitrán és Budapesten, majd mint segéd

1 dolgozott. Először Bátorkeszin önállósította magát 1926-ban, 1930-ban pedig Magyardiószegen. 1935 óta saiát házában van az üzeme. 'Nagybátyja, Csapos Géza nagymagyari plébános a megszállás ala A a magyar eszmének lelkes harcosa volt. Maged Áron bankvezető és kereskedő, Faluszlatina. 1902-ben szül. Técsőn. Elődei még az 1700-as években telepedtek le itt. A középiskolát Nagyváradon végezte, azután atyja, néhai Hers

1'bankvezető és kereskedő mellett működött. 1935ben megalapította az Általános Hitelintézetet, melyet önállóan vezet. Üzlete is van, melyet 1925-ben létesített. Ai megszállás alatt hazafias magatartást tanúsított. Neje Weisz Erna. Magyar József oki. erdész, Vocsitelep. 1906-ban szül. Nagyguton. Huszton erdészeti szakiskolát végzett, szakvizsgát Ungváron tett és 1932-ben kapott oklevelet. A Latorica RT. kötelékében mint erdész nyert elhelyezést Vocsitelepen. 1917—18-ban az olasz fronton harcolt őrvezetői rangban és egy évet olasz hadifogságban töltött. Felesége Hadela Mariska, gyermekei:. Emma és Gizella. M. kir. állami magyar—orosz polgári fiu- és leányiskola — Bilke. 1923-ban alakult, 4 osztályos, 6 tantermes, 11 tanerős A tanulók száma átlag 400. M. kir. Állami Polgárü Iskola — Vágsellye. 1939 szeptember 29-én kezdte meg működését. Egy-egy fiu- és leányosztálya és egy f coeducált osztálya van. Három tantermes, négy tanerős. Az osztályok száma tervmészetesen növekedni fog. Igazgató: Ferenczy Endre, aki előbb a tiszafüredi áll. polg. iskola igazgatója volt. Tanerők: Ferenczy Endréné Kovács Edit, Komjáthy Istvánné Szutter Mária, Mjavovszky Károly. A növendékek s-záma 125. M. kir. állami szöllő- és gyümlcsfaiskola, — Bustyaháza, A telepet az 1920-as években alapította a cseh állara 31 holdon. Mindenfajta szőllőt és gyümölcsöt termelnek. Két állandó tisztviselő és 20—30 alkalmazott dolgozik. Kiállításokon több I. dijat nyert a telep. Ehhez a telephez tartozik a várhegyi 32 holdas gyümölcsös is. Magyar Lajos Hanza-üzletvezető, Albár. 1904-bcn szül. Kisbucson. Iskolázása után a keresk. pályára lépett, öt évig működött Dunaszerdahelyen, 1937 óta Hanza-üzletvezető Albáron. Atyja, néhai M. György frontharcos volt a világháborúban. Magyar Melánia áll. óvónő, Szentmik. — 119 —