Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Községi adattár

Lebovics Samuel kereskedő, Maszák­falva. 1878-ban született Drágabártfal­ván. Fiatal korában a keresk. pályára lépett. 1909—20-ig Amerikában élt. Visz­szatérése után alapította üzletét. Neje Berger Háni, gyermekei: Simon, Adolf, Vilmos, Bernát, Jakab és Mihály. Lehoíay István községi biró, Polena. 1903-ban született Munkácson. Budapes­ten négy évfolyamú fémipari szakisko­lát végzett és 1 kitanulta a zeneautomata mechanikai ipart. 1918 végén Pelenán telepedett le, ahol atyja, L. Gyula Ist­ván kincstári vadász volt. Mellette el­sajátitotta az erdőgazdálkodást, azután fatermelő vállalkozó volt 1939-ig. Ez év márciusában községi bíróvá választották. Átvette a Fogy. Szövetkezet vendéglő­jét. A helyi temetk. egyesület pénztá­rosa. A kárpátaljai katonai parancs­nokság vezetősége 1939 májusában di­csérő okiratban részesítette. Felesége Asz­talos Róza. Lemák Pál ny. Máv. pályamunkás, TisZaszászfalu. Itt született 1897-ben. — 1915-ben lépett a Máv szolgálatába és 1937-ben ment nyugalomba baleset kö­vetkeztében. Feketeardón működött. Fe­lesége Cserkun Márta, gyermekei: Jó­zsef és Pál. iLengyel Ferenc pékmester, Magyar­diószeg. Itt született 1911-ben. Iparát Nagymegyeren tanulta ki, azután mint segéd dolgozott. 1939 októberében ön­állósította magát, üzemét Varga János­tól vette át. A M. N. P.' tagja volt. Lengyel Gyula rk. lelkész, Németmok­ra. 1910-ben született Szepesszombaton. A középiskolát Ungváron, a tológiátí Olmützben végezte. 1933 óta Bereg­szászon, Tibán és Munkácson működött, 1937-ben lett Németmokra lelkésze. f Lengyel Iván gkat. lelkész, Dunkófal­va. 1907-ben született. A középiskolát Munkácson, a teológiát Ungváron vé­gezte. 1930-ban szentelték pappá. Három évig Máramaros-Toronyán működött, — 1933-ban lett dunkófalvai lelkész. Fe­1 lesége Ferencsik Vera, gyarmekei: Na­dezsüa-Alexandra és Judit-Mária. Lengyel József vendéglős, Kőrösme­ző. 1898-ban született Ungváron. Itt járt középiskolába, azután kitanulta a vendéglős szakmát. Mint segéd Buda­pesten és Kassán js működött. 1939-ben a magyar katonai parancsnokságtól ital­mérési engedélyt kapott és vendéglőt nyitott ' A csehek folyton üldözték ma­gyarsága miatt. Neje Kucsera Betti, gyermekei: Matild és Edit. Lengyel László gazdálkodó, II. biró, Boróü. Itt született 1902-ben. 1925 óta önálló gazda, birtoka 3 hold. Évek óta törvénybiró. A megszállás alatt hazafias működést fejtett ki. Neje Oláh Zsófia, gyermekei: János 1, Mária, László, Mik­lós, Anna és Julia. 'Lesovszky József hentes és mészáros m., Bustyaháza. 1901-ben született Ti­szaujlakon régi ugocsai nemesi család­ból. Iskolázása után kitanulta a husipart. 1939-ben önállósította magát Bustyahá­zán, ahol előbb négy évig üzletvezető volt öccse üzletében, mert magyarsága miatt nem kapott iparengedélyt a cse­hektől. Felesége: Reisz Jolán. Leszó János gör. keleti lelkész, Orosz­mokra. 1893-ban született Drugetházán­Tanulmányait Ungváron végezte. 1925­ben szentelték pappá. Működését szülő­falujában kezdte, azután féléves tanul­mányutat tett Szerbiában. Visszatérése után Iloncán, Bóbakuton és O.-Cserté­szen volt lelkész. 1929 óta az oroszmok­rai gkel. egyházat vezeti. Végigküzdöt­te a világháborút az orosz fronton, egy­szer megsebesült. Neje Popp Erzsé­bet. Leszták Máté gazdálkodó, Perbete. Itt született 1865-ben. 1888-ban lett ön­álló gazda 60 holdon és birtokát azóta 90 holdra gyarapította. A világháború alatt birói tisztet viselt. Előbb és utóbb is ült a birói székben. >A M. N. P. ala­pító tagja. Felesége Ölveczky Teréz, — gyermekei: Marcel, János, Rozália férj. Gellérthegyi Albertné, Dezső tanitó, Ju­lianna tanitónő és Zita. Jenő fia hősi halált halt. Letušek István cipész m., Fél. 1886­ban született Jókán. Bécsben szabadult fel és mint segéd ott és Badenben, meg, Pozsonyban dolgozott. 1909-ben önálló­sította magát. Üzemében két fia mű­ködik. Résztvett a világháborúban, az orosz fronton egyszer megsebesült. Ne­je nemes Mikóczy Agnes, gyermekei : István, Vilmos és Zoltán. Leviczky Cirill áll. igazgató-tanitó, — Timsor—Lázi. 1908-ban született Felső­szinevéren. A képzőt Munkácson vé­gezte. 1931-ben Kismártonkán lett ig. tanitó, azután Felsőrosztokán, majd Ha­vasalján működött. 1937-ben a timsori — 114 —

Next

/
Thumbnails
Contents