Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Községi adattár

fronton, harcolt és mint 66 százalékos rokkant szerelt lc. Községi esküdt. Neje Biró Anna, gyermekei: Ida és Julianna. Kubacs ötíön hentes és mészáros m. Somorja. 1904-ben szül. Medvén. Is^ kolázása után Pozsonyban tanulta ki az iparát, azután mint segéd dolgozott. i934-ben önállósitotta magát. Három alkalmazottat foglalkoztat. A MNP tagja. Neje Domsich Ilona, leánya Getrud. Kubacska Gyula szijgyártó, fényező és kárpitos m., Németdiószeg. 191 r-ben szül. Magyardiószegen. Pozsonyban két középi sk. osztályt végzett, azután édesapja mellett kitanulta az iparát. 1933ban lett önálló mester. Édésepja, mint mester, a helyi cukorgyár alkalmazottja. Kubán Lajos áll. tanitó, Tiszabogdány. 1913-ban szül. Kerekhegyen. Atyja, Lajos, aki nyug. sóbányái alkalmazott, ' végigküzdötte a világháborút. G maga a képzőt 1935-ben végezte Ungváron és még ez évben került a tjszabogdányí áll. iskolához. Neje Kovács Margit. Kubinyi György áll. ig. tanitó, Ilonokujfalu. 1884-ben szül. Gányán. Tanítói oklevelét Ungváron kapta 1905-ben. Még -ebben az évben lett kántortanító Ilonokujfaluban. 1922-ben igazgatóvá neevzték ki. A magyar nyelv 'tanításáért elismerő oklevelet és pénzjutalmat kapott, úgyszintén a gyümölcstermelés terén szerzett érdemeiért is. Első neje Budavári Erzsébet tanítónő 1912-ben meghalt, második felesége Kubik Anna oki. tanítónőGyermekei: Gyula és Gábor. Kubinyi •György a megszállás alatt elrejtette a magyar zászlót. 1930-ban malmot és olajütöt létesített. Kubisch János sütőmester, Somorja. 1891-ben szül. Misérdén, ahol atyja, néhai K. Gusztáv pékmester volt. Iskolázása után kitanulta szakmáját, mint segéd Somorján dolgozott. 1927-ben önállósította magát. Üzeme több mint félszázada áll fenn, egy kemencés, géperőre van be-endezve. Végigküzdötte a világháborút az orosz, román és olasz -fronton tizedesi rangban. Kitüntetései: kétszer bronz, v. é., Kcsk. A MNP tagja, egyházi presbiter. Neje Schmidt Józsa, gyermekei: Ida és János. Küblik Pál kosárüzem vezető, községi I. biró, Bilke. 1885-ben szül. Tokajon. A szakiskola elvégzése után 1908ban a hegyvidéki kirendeltség szolgálatába lépett Bilke székhellyel. 1920-tóIř* megszállás ideje alatt áldozatok árán is fenntartotta a háziipari üzemet. Résztvett a világháborúban, az orosz fronton megsebesült. A megszállás idején hazafias magatartása miatt sok üldözésben volt része. A szövetkezeti élet vezetésében nagy szerepe van. A község Ï. bírája. Neje Greschncr Mária polg. iskolai tanárnő. Kubovics Gáspár ny. vasutas, Tak ony falva. Itt szül. 1878-ban. 1902-ben lépett vasúti szolgálatba és Diószegről vonult nyugalomba 1934-ben. Végigküzdötte a világháborút az orosz 'és román fronton, több kitüntetést kapott. Neje Války Márja, fia Gyula kőműves. Kuczin András volt igazgató tanitó, Huszt. 1888-ban szül. Irhócon. A képzőt Ungváron végezte. Működését mint felekezeti tanító Kiskirván kezdte, azután Tiszahogdányba, majd Barnabásra került, mint ig. tanitó. Ezután még Urmezőn. Darócon és ükemencén működött. 31 évi szolgálat után 1938-ban. elhunyt. Résztvett a világháborúban, az olasz fronton megsebesült. Kitüntetései: kisezüst és bronz v. é., Kcsk. özvegye Hedvig Melánia, gyermekei: Neszta óvónő, András, Konstafttin, Cirill, Mária. Péter, Lőrinc és Melánka. Kuczin Vaszily gazdálkodó, I. biró, Irhóc. Itt szül. 1893-ban. 1914—24-igf Ameri

1 ában d okozott, azután örál'ó gazda lett. Mai birtoka 15 .hold. Gyümölcstermelő. A cseh éra alatt megőriztet magyarságát. A magyar katonai parancsnokság 1939-ben kinevezte a község I. birájává. Már régebben 'ís viselte a bírói tisztet 8 éven át. Neje T akár Anna, gyermekei: Ilona és Mihály. Kucsirovkó Jánosné községi szülésznő, Beregrákos. 1906-ban szül. Kajdanovóban. 1927 28-ban Ungváron végezte a bábaképzőt és oklevelet kapott. 193

1 -ben megválasztották községi szülésznővé Beregrákoson. 1923-ban ment: férjhez K. J. gazdálkodóhoz, egy leánva van: Margit. Kuchár Antal kereskedő, Királymező. Itt szül. 1877-ben. Hosszabb ideig atyja mellett működött, jelenlegi üzletét 1924-ben alapította. Résztvett a világháborúban, a vasútbiztosító osztagnál és négyévi szolgálat után mint őrmester szerelt le. Felesége Urbán Jo— 108 —