Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Községi adattár

Kozmér Kálmán gazdálkodó, községi biró, Hegy. 1892-ben szül. Dunaszentpálon régi nemesi családból. 1928ban lett önálló gazda, mai birtoka 20 hold. Volt községi képviselő, majd pénztárnok, 1931 óta a birói székben ül. Az egyesült magyar párt helyi elnöke. Végigküzdötte a világháborút az orosz és olasz fronton. A Kcsk. tulajdonosa. Neje Csepreghy Katalin, gyermekei: Kálmán, Erzsébet, Irénke és Sándor. Kozsich János cukrász m., Somorja. Itt szül. 1909-ben. Középiskolába járt, azután kitanulta a cukrászipart Pozsonyban. Mint segéd több városban működött. 1939 elején önállósította magát. Üzemében két alkalmazottat foglalkoztat. A MNP tagja. Kötíoböcz Sándor volt főfegyőr, F'

1-zesmező. 1859-ben szül. Beregszászon. Iskolázása után Fiúméba került és mint kormányos működött tengeri hajókon. Később a beregszászi törvényszék altisztje, majd a munkácsi fegyház főfegyőre lett. Nyugalomba vonulása után Ilosván a főbírói hivatal segédtisztje volt 1919-ben bekövetkezett haláláig, özvegye Dobsa Mária, aki Füzesmezőn lakik, 25 holdas birtokán gazdálkodik.. Fia, István Amerikában él. Kőrössy Ernő körjegyző, Terebesf ej érpatak. 1902-ben szül. Kövesligeten, ahol atyja néhai K. András körjegyző volt. Ungváron érettségizett, a jegyzői tanfolyamot Pozsonyban végezte. Mint s. jegyző Alsószínevéren, és Majdánkán és mint jegyző Középapsán működött. 1939 március 19-én lett körjegyző Terebesfejerpatakon. Hazafias magatartása miatt a csehek elbocsátották állásából. Kövér Pál géplakatos m., autó- és mezőgazd. gépjavító, Rimaszombat. 1893ban szül. Sajógömörben. Szakmáját Budapesten tanulta ki. A világháborúban katonai műszaki szolgálatot teljesített. Bronz v. é.-t és Kcsk-t kapott. Ai cseh uralom alatt hazaárulás cimén félévre bebörtönözték. 1923 óta önálló mester Rimaszombatban. Üzeme villanyerőre van berendezve, három alkalmazottja van. Felesége Ivanovics Mária, fia Zoltán. , Kövér Sándor körjegyző, Huszt. .1900ban szül. Batáron. Tanítóképzőt végzett Ungváron, azután másfél évig mint tanitó működött. 1924-ben letette a jegyzői vizsgát. Egy évig segéd jegyző,' iq25-től pedig főjegyző volt Terebesfehérpatakon. Kökényesen, Rákászon és Alsóbisztrán, majd a. ü. jegyző lett Huszton. 1939 március^, óta a huszti körjegyzőség vezető főjegyzője. A járási tűzoltó egyesület paancsnoka. Neje Kolb Jolán, gyermekei: Kató és Sándor. Községi elemi iskola — Lidértejeď 1906-ban épült, két tantermes, két tanerős. A tankötelesek száma 121. Az iskolában tartájk meg a népművelési és szinielőadásokat is. Községi elemi iskola — Sikabony. 1883-ban létesült bérelt házban. Jelenlegi épülete két tantermes. Négy 'tanerő működik. Igazgató Losonczy Lajos, tanerők: Csóka Béláné, Koday Anna és Mészáros Lajos. A rendes tanulók száma 175, akiknek 10 százaléka református, a többi rk. vallású- 120 kötetei ifjúsági könyvtára van. Községi elemi iskola — Vizkelet^ Már a 17. században volt itt önálló plébánia, mely azonban leégett. Ebben az időben Szobony József volt az iskolamester — iskola nélkül. 1855ben lengyel menekült tanítót választottak meg iskolamesterré, az iskola akkor felekezeti "volt. 1872 óta jelenlegi épületében működik a községi iskola, az épület valamikor gr. Berthold özvdgyéé volt. Az iskola jelenleg 6 tanerős, 4 tantermes, két épületiben van elhelyezve. Az iskolánkivüli népművelés elnöke Balázsovich Gyula körjegyző, alelnöke Kovács János plébános, gondnoka Bócz Elek tanitó. Krakauer Adolf könyvelő és gazdálkodó, Kökényes:. 1889-ben szül. Felsőszelin. Elődei századokkal ezelőtt telepedtek le Pozsony megyében. Középiskolát végzett Pozsonyban. 1912-ben lett önálló gazda Kökényesen 9 holdon, majd átvette a zsidó Hitelszövetkezet vezetését- A megszállás előtt községi képviselő és megyebizottsági tag volt. A cseh uralom alatt megőrizte magyar hűségét. Mint tábori rabbi résztvett a világháborúban. Felesége Fuchs Lóra, gyermekei: Mária, Blanka, Fani, Nelli,. Helén és Nándor. Krammer Mór mozitulajdonos, Nagyszőlős. Itt szül. 1894-ben. Kereskedelmi szaktudását Budapesten szerezte. Végigküzdötte a világmháborut az orosz fronton, két ízben megsebesült és mint 60 százalékos rokkant szerelt le. 1918— 106 —