Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)
A Felvidék fürdő és üdülőtelepei
Az Alfölddel érintkező peremhegyek közt létesült fürdő^elepek közüi meg kell említenünk a Bükk-hegység keleti végágai között, a Kereszt-hegy aljában, mindössze 126 méter tengerszinti magasságban létesült G ö r ö m b ö I y - T a p o i c a fürdőt, melynek vize a mészhydrokarbonátos vizek közé tartozik. Az újabban erősen felkapott fürdőt orvosaink idült női bajok, izzadmányok, ideggyulladás, zsába, sérülések maradványai s testi-szellemi kimerülések eseteiben ajánlják. Minthogy 'közvetlenfül a Bükk aljában fekszik, a telep üdülői változatosnál-váítozatosabb kirándulásokban vehetnek részt. Igy fölkereshetik a 6 kilométernyire levő Miskolcot, Innen villamoson kimehetnek Lillafüredre. Bejárhatják a diósgyőri vár érdekes romjait, a Hámori-völgyíet. Megtekinthetnék néhány híres bükki barlangot, melyek már százezernyi év előtt tanyái voltak az ősembernek; vagy a SzinVa folyását követve, remek hegyi ú ta kön fölkúszhatnak a vidék legmagasabb ormára, az ezer métert megközelítő Bálványosra, hogy az innen belátható korképben csodíáíjáík a Természet művészkezét, mely itt annyi szépséget és érdekességet halmozott össze. Miskolc mellett az előbb iemíített Lillafüredet, noha elsőrendű hideggyógyvíz-initézete van, nem annyira a gyógyulást keresők, mini inkább a hétvégi kirándulók ezrei íátoglatják. Ugyani/5 óriási méretű, archaikus hatásokat kiváltó Paíotaszá-llója, csodaszép parkjai, a Hámori-tónak tengerszemhez hasonló elragadó képe, a mérföldekre terjedő lomberdők, érdekes hegycsúcsok és még érfdekesebb barlangok vonzzák magukhoz az idegent, ki azt a rövid' tüdőt, melyet itt eltölt, bizonyára legkedvesebb élményei közé so- • rozza. A Bükk-hegység déli részében, a Budapest-miskolci vasút MezőNyárnád állomásától mintegy 15 kilométernyire, a Kácsi-víz partján, sűrű lomberdőbe rejtőzve terül a kácstapo Icai fürdő kisded! telepe. Vize 26 C. A szerényebb igényű fürdőt főleg 1 a megye déli részének lakossága keresi föl. A Hevesmegye északi részét beágazó Mátrában, két újabban létesült és felkapott, nem is annyira fürdő — mint inkább üdülőr telep kínálja szépségeit. Az egyik Gyöngyös városától kb. 7 kilométernyire fekvő M á t r a f ü r e d, a másik Mátraháza, melynek 1 Igombamódra szaporodó üdülőházai, 700—730 méternyire vannak a tenger színe fölött. Az említett telepekhez csodaszép autóút vezet, mely átkígyózik az egész Mátrán és feltárja annak sok-sok szépségét. Környéke kirándulóhelyekben rendkívül gíazdag. De ki is aknázzá c ezt a terímészetkedvelők ezrei, kik nagyobb számban főieg a hétvégi napokon keresik föl, hogy megmásszék az Ágasvár, Mátrabérc, Galyatető, vagy a valamennyi fölött királykodó Kékes ormát s élményben (gazdagon térjenek vissza a robotos városi életbe. A Mátra északi lejtőjén, a Tarna-patak kiszéíesült völgyében, hatalmas lomberdőktől környezve, a Felvidék egyik legrégibb és legismertebb fürdőtelepe fekszik: Parád. A 230—320 méter tengerszinti magasságban épült telep vasúti állomása Recsk, honnan (mintegy 30 perces, gesztenye-lombbál árnyékolt gyönyörű út vezet a fürdőhöz. A 126 kat. hold területű te'ep legnagyobb értékei azok á vastimsós-arzénes, vasas-szénvasas, kénesnalkalikus források, me— 72 — .1
