Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Községi adattár

szentpéter. Itt született 1884-ben. Hoszszabb ideig szülei mellett gazdálkodott, 1917-ben lett önálló, mai birtoka 47 k. hold. Végigküzdötte a világháborút a szerb és olasz fronton, három izben megsebesült. Bronz v. é.-t és Kcsk-t> kapott. A M. N. P. alapító tagja. Községi képviselő, a mezőgazd. bizottság tagja. Neje: Kocsis Julianna, fia: János. Kosinszky János ny. m. kir. csendőrtörzsőrmester, Huszt. Itt született — 1877-ben. Tényleges

1 katonai szolgálata után a csendőrség kötelékébe lépett és 15 éven át teljesített szolgálatot. Mint csendőr résztvett a világháborúban, az: orosz fronton küzdött őrmesteri rangban. 1916-ban vasúti baleset áldozata let>t és mint 6o0/o_os hadirokkant szerelt le. A koronás ezüst érdemkereszt tulajdonosa. A megszállás alatt megőrizte magyarságát, a nemzeti tanács tagja volt. Három k. holdas gazdasága van. Neje Tóth Gizella. Kosíyáí Alfréd körjegyző, Nemesabony. 1896-ban született Csacán. Trencsénben érettségizett, a közig, tanfolyamot Pozsonyban végezte. Gyakornok volt Trencsénrákón, 1923-ban s. jegyző lett Dunaszerdahelyen, majd vez. jegyző Királyfikarcsán. 1925-től kezdve körjegyző Nemesabonyban. 1915-ben hadba vonult, a román és orosz fronton harcolt és négy évig orosz hadifog-« ságot szenvedett. Nős, két gyermek atyja. Kosun Simon gazdálkodó, községi bíró, Hársfaivá. Itt született 1886-ban. Önálló gazda, a Hitelszövetkezet pénztárnoka. Tizenegy éven át az úrbéresek elnöke volt. A világháborúban géppuskás volt, az orosz fronton küzdött és hadifogságot szenvedett. Kárpátalja felszabadulása után a község bírája lett. Neje Subec Anna, gyermeke.: Simon, Ferenc, János, Anna, Mária, Ilona, Zsófia, Mihály és Demeter. Kolrusz Ferenc pékmester, Dunaszer dahely. 1907-ben született Nyitrán. Édesapja mellett tanulta ki az iparát. 1938ban önállósította magát. Két kemencés üzeme villanyerőre van berendezve. A Baross-Szövetség és a Szemke tagja. A pékipari kiállításon dijat nyert. Neje: Gábor Julia., fia: Ferenc. Atyja, Gyula résztvett a világháborúban. Kovács Alajos cipész m., Medve. —. Itt született 1889-ben. Bécsben járt. polg. iskolába, mesterségét Győrben tanulta ki. 1911-ben önállósította magát. Résztvett a világháborúban, az orosz fronton harcolt, 1915 juniusban súlyosan megsebesült és jobbszemét elvesztette. Kitüntetései: bronz v. é., seb. érem, i Kcsk. A Magyar Párt titkára, községi esküdt, a rk. egyház gondnoka. Neje Bencsics Erzsébet, gyermekei: Irén, Erzsébet. Ernő, Ilus, Anna, Alajos, Sári és Zoltán. Unokaöccse, Horváth Mihály hősi halált halt. Kovács Bertalan főjegyző, Száldobog. 1904-ben született Jeszenőremetén. Debrecenben érettségizett, jegyzői oklevelét Ungváron szerezte. 1922-ben jegyzőgyakornok volt Majdánkán. 1939 áprilisában rendelték ki főjegyzőnek Száldobosra. Macsola községet fellendítette, anélkül, hogy anyagilag megterhelte volna a népet. Utakat építtetett 700.000 cseh korona költséggel. Három magyar iskolát szervezett. Macsolán emeletes magyar iskolát építtetett félmillió cseh korona költséggel, amihez a község mind1 össze 14.000 cs. koronával járult. Községházat is építtetett. Tagja volt a Ka~ zinczyról elnevezett magyar vadásztársulatnak. Több községben magyar könyvtárt léttesitett. 1938-ban 28 politikai feljelentést tettek ellene és csak a Kárpátalja felszabadítása mentette meg. Felesége Oláh Erzsébet, gyermekei: Honóra és Iván. Kovács Béla körjegyző, Királymező. 1899-ben született Galamboson. 1923— 1928-ig mint községi irnok, illetve jegyzőgyakornok az ungvidéki körjegyző.ségnél működött, azután Pozsonyban elvégezte a jegyzői tanfolyamot. IQ2Qben beosztott jegyző lett Királymezőn, 1939 március 24-étől körjegyző. Kovács Dezső gazdálkodó, Magyardiószeg. Itt született 1905-ben. Önálló gazda 20 hold birtokkal. Neje Varga Rozália, gyermekei: Gizi, Jolán és Anna. Édesapja néhai K. Jenő résztvettt a világháborúban és orosz hadifogságot szenvedett. Tagja voltt a M.. N. P.nak. Kovács Ferenc cipész m., Ipolyság. 1906-ban született Kisturon. Szakmájában 1922-ben szabadult fgl Ipolyságon, mint segéd Budapesten, Prágában, Kassán, Eperjesen és Rozsnyón dolgozott. 1935 óta önálló mester. Neje Széles — 103 —