Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Községi adattár

az üzletet, amelyet atyja 1867-ben ala­pított. 1915-ben hadbavonult s végig­küzdötte a 15. ttáb. tüzérezreddel a világháborút. Felesége Kuttner Sarolta. 7 gyermeke van: Ilona, Simon, Ede v József, Sándor, Gyula és Ernő. Kohut László áll. tanító, Tiszabor­kut. 1900-ban született Kendereskén. Ta-, nitói oklevelét Munkácson szerezte meg 1920-ban. Működésének állomásai: — Szolyva, Pásztorlak, Csendes, Repede, Felsőremete, Kalocsaláz, Kőrösmező. ­1939-ben helyezték át Tiszaborkutra, a­hol egy ízben már tanított. Magyarsága miatt az ukránok üldözésében volt ré­sze. Neje Paulik Margit, neveltfia: Lat­ií ánic s György. Kohut Mihály gkeleti lelkész, Kerecke. 1896-ban született Alsókalinfalván. Fel­sőgazdasági iskolát és tanítóképzőt vég­zett. Lelkészi képesítését a makedóniai Bitoljban szerezte, 1923-ban szentelték pappá. 1932 óta vezeti a kereckei gkel. egyházat, azelőttt Dubrókán, Kőrösme­zőn és lloncán működött. Résztvett a világháborúban, az orosz fronton küz­dött és négy évig hadifogságban szen­vedett. T. tábori lelkész, Neje Ratzin Julianna, gyermekei: Vladimír, Olga és Natália. Koklin Borisz volt orosz ezredes,; Huszt. 1886-ban született Vilymóban ősi orosz nemesi törzsből. Elődei magas­rangu tisztek volttak. Kadetiskolát vég­zett Moszkvában, katonatiszt lett és ez­redesi rangot ért el. Végigküzdötte a vi­lágháborút, három ízben megsebesült. 1920-ban a vörös uralom elől Bulgáriába menekült. 1936-ban Iiuszton telepedett le és birtokán méhészettel, gyümölcs­termeléssel és baromfitenyésztéssel fog­lalkozik. Felesége báró Velyika Dobr­jeva, gyermekei : Alexej mérnök, Lídia férj. dr. Kolesznyikov Vladimirné, Olga férj. Pasusev Dimitriné és Ludmilla. Özv. Kolisch Ignácné vendéglős, Ga­lánta. A vendéglőt a Kolisch-család ala­pította 120 évvel ezelőtt és azóta min­dig a család kezén volt. Néhai férje résztvett a világháborúban, az orosz és román fronton harcolt és egyszer meg­sebesült. A vendéglőt fia, Dezső ve­zeti. Kollár János bognár m., Bajcs. 1901­ben születettt Bátorkeszin. Iskolázása után a Máv szolgálatában állott 1919-ig, amikor a csehek elmozdították állásá­ból. Ezután kitanulta a bognáripart. Je­lenleg bognármester Bajcson a hqrí­cegprimási uradalomban. A M. N. P; és az ipartestület tagja. Neje Gábris­Anna, gyermekei: Ilona, Valéria és An­na. Bátyja, Ferenc frontharcos volt. Koller József szabómester, Medve. — 1891-ben született Szapon. Szakmáját Győrött tanulta ki, mint segéd Bécsben és Pozsonyban dolgozott. 1920-ban ön­állósította magát. 1915-től kezdve vé­gigküzdötte a világháborút az orosz éíi olasz fronton. Kcsk-t kapott. A Magyar Párt tagja, községi közgyám. A helyi Szövetkezet egyik megalapítója. Neje Horváth Mária, gyermekei: József ta­nító, Erzsébet, Mária (ikrek) és Mar­git­Kolozsvári Erdélyi Kálmán technikus, Zsigárd. Itt született 1895-ben ősi ne­mesi családból. Pozsonyban érettségizett, azután technológiáit végzett Budapesten. Jelenleg édesapja gépjavító műhelyében működik. 1915-től résztveit a világhábo­rúban, az orosz és olasz fronton kül­dött és' mint t. hadnagy szerelt le. Ki­tüntetései: kisezüst és bronz v. é., Kcsk, seb. érem. óoO/o-os hadirokkant. A meg­szállás alatt tagja volt a titkos tiszti kü­lönítménynek. Több előadást rendezett a kis diákokkal. 1931 óta. községi biró. Uj. Kolozsvári József ny. Máv fűtő, Gödényháza. Itt született 1878-ban. 191a. 'ben lépett a Máv szolgálatába mint napi­béres, 1916-ban kine/ezték éjjeli őr-t nek. A csehek 1926-ban nyugalomba me­nesztették a cseh nyelv nemtudása miatt. Mint fűtő fejezte be aktiv működését Kivályházán. Neje Czeke Julianna, gyer­mekei: Ilona férj. Popp Lajosné, Ma­riska férj. Bodor Endréné, Piroska férj. Kocsis F.-né, Juliska fé j. Bökényi Jó­zsefné, Bálint, József és László. Komjáthy Lajos gazdálkodó, Deáki. Itt született 1884-ben ősi nemesi csia­ládból. Fiatal korában szülei melleitt gazdálkodott, majd önálló gazda lett. Öccsével közösen 48 holdas a birtoka. A vasúti ezred kötelékében végigküzdötte a világháborút a szerb, orosz, és olasz, fronton. Kilenc éve a ref. 1 egyház gond­noka, a M. N. P. alapító tagja. Ne­je Nagy Irén, gyermekei: Lilla férj. Tok Ferencné és: Eszter. Komár Isiván birtokos, Für. lit szü­letett 1883-ban. Végigküzdötte a világhá­borút az orosz fronton. 1921-ben lett — 100 —

Next

/
Thumbnails
Contents