Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Községi adattár

lesége: Király Ilonka, gyermekei: Tibor ig. tanitó, Piroska tanitónó és József kántortanitó. Kocakovics Kossey Gyula gkat. lel­kész, Gernyés. 1900-ban született Nagy­-gereblyésen ősi ungvári nemesi család­ból. A középiskolát és a teológiát Ung­váron végezte, 1931-ben szentelték pap­pá és ezután kinevezték gernyési lel­késszé. Hazafias magatartása miatt a •cseh uralom alatt egyéves 1 fogságot szen­vedett. A világháború utolsó évében az •olasz fron'on harcolt és mint hadapródj. őrvezető szerelt le. Neje Lyakovics Er­zsébet, gyermekei: György, Erzsébet és Mihály. 1 Koczkás Benedek kisbirtokos, Albár Itt született 1862-ben. 1890-ben kezdte <i\ az önálló gazdálkodást, birtoka 18 k. hold. Hosszú éveken át tagja volt a község képviselőtestületének. Neje, Be­xecz Erzsébet 1906-ban elhunyt. Gyer­mekei: Gyula, Vince, Mária, Titus, Er­zsébet és Tanka. Kócsy Lajos főjegyző, Veléte. 1897­ben született Tekeházán. Ősei Erdélyből 200 éve telepedtek le Tekeházán. Apai •és anyai ágon régi nemesi familiából származik. A középiskolát Nagyszől­lősön, a közig, tanfolyamot Turóc-< szentmártonban végezte. Oklevelét 1921­ben kapta meg. Vezető jegyző volt Tiszapéterfalván és Kövesligeten, majd vezető jegyző N evetlenfalun. 1939 áp­rilis óta vezető főjegyző Velétén. A világháború alatt 1915-ben önként be­állt a lengyel légióba. Az orosz fron­ton harcolt és 1916 áprilisában hadi­fogságba esett, melyből 1918-ban tértj vissza. Magyar érzése miatt a csehek fe­gyelmit indítottak ellene. Neje Biky Julianna, gyermekei: Elemér-Pál és Ka­talin-Julia. Kocsis Gusztáv konyhakertész, Mun­kács. 1895-ben született Halábason. Is­kolázása után kitanultta a kertészetet a Frenkel-féle gelencsi uradalomban. 1920­ban létesítette önálló kertészetét Mun­kácson. Mostani konyhakertészete 4 hol­don terül el, melyet bérel. Végigküzdötte a világháborút a román és olasz froir ton, két izben megsebesült. A bronz v. é., és Kcsk tulajdonosa. Neje Sipos Terézia, gyermekei: Béla, Jenő és Jo­lánka. Kocsis István korcsmáros, Hetény. Itt •született 1896-ban. Felsőipariskolát vég­zett Kassán, azután atyja korcsmájában működött. 1921-ben lett önálló vendég­lős. 1915—1919-ig katonai szolgálatot teljesített és mint tizedes Szerelt le. A M. N. P. tagja, a közbirtokosság jegy­zője. Felesége Csintalan Klári, gyer­mekei: Rózsi és Blanka. Ifj. Kocsis Sándor kereskedő, Komá­romszentpéter. ,Itt született 1919-ben. Iskoláit elvégezve, a keresk. pályára lépett é i mint segéd több helyen műkö­dött. 1940 elején önállósitotta magát. A M. N. P. tagja. Édesapja, id. K. Sán­dor kereskedő rokkant frontharcos. Koháry Gyula fodrászmester, Galán­ta. Itt született 1906-ban ősi nemesi családból. Két középiskolai osztály el­végzése után kitanulta az iparát. Mint segéd hat évig 'Pozsonyban dolgozott. 1928-ban önállósitotta magátt Galántán, amikor átvette apja, Ferenc üzletét. Négy alkalmazottja van. A járási ipar­testület vál. tagja, a vizsg. biz. szakmai elnöke. A Legényegylet alelnöke. I Kohn Lajos szeszgyárvezető, Bős. 1898-ban született Nádaséren. Iskoláit Nagyszombatban és Nagytapolcsányban végezte, a szeszgyárvezetői oklevelet Kas san szerezte. Először Trencsénme­gyében működött. 1919-ben vette át a Schreiber.féle bősi szeszgyár vezetését, amely 1931 óta szövettkezeti alapon működik. i916—18-ban az orosz és olasz fronton küzdött, bronz v. é.-t ésKcsk-t kapott. Mindig támogatta a magyar kul­turmozgalmakat. Neje Goldmann Anna, gyermekei: Szerén, Hona, Teréz és Ti­bor. Kohn Manó gabonakereskedő, Nagy­megyer. Itt született 1877-ben régi xhelyi családból. A középiskola elvégzése után a keresk. pályára lépett. Mint segéd Budapesten működött. 1900 óta önálló gabonakereskedő Nagymegyeren. 1915­ben hadbavonult, az orosz fronton küz­dött, ahol sebesülten fogságba jutott, melyből szökés utján tért vissza. Újra katonai szolgálatra jelentkezett és 1918­ban szerelt le. Neje Weinberger Esz­ter, gyermekei: Erzsébet, Sári s Gyula kereskedő, Jolán, Annaa, Margit és Aranka. Kohn Lázár kereskedő, Nagymágyar. Itt született 1873-ban régi idevaló csa­ládból. Iskolái elvégzése után a keresk. pályára lépett s atyja mellett tevékeny­kedett, majd annak halála után átvette — 99 —

Next

/
Thumbnails
Contents