Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Községi adattár

megyei nemesi családból. A képzőt Modorban végezte 1914-ben, azután hadbavonult, a román és' a francia fronton harcolt mint zászlós. Kcsk-t kapott. Pedagógiai működését Nagymegyeren kezdte, 1919-ben került a várkonyi rk. iskolához. Magyar érzése miatt a csehek fizetésében megrövidítették. A M- N. P. tagja, a Szövetkezet' ügyvezetője. Neje Torma Erzsébet oki. tanítónő, gyermekei: Benedikta, Eleonóra, Erzsébet és Barnabás. Kiss Pál rk. ig. tanitó, Medve. 1897ben született Nagymegyeren. A képzőt Esztergomban végezte 1918-ban. 1919ben Csiliznyárádon kezdte el pedagógiai működését. 1927 óta medvei kántor és ig. tanitó. 1915-től résztvett a világháborúban, az orosz és olasz fronton harcolt. A Kcsk tulajdonosa. Népművelési gondnok, az önk. tüzoltóegylet, a leventeegyesület és a Fogy. Szövetkezet elnöke. Neje Fekete Anna, leánya: Angyalka. Kiss P éle r kerületi kéményseprő m., Aknaszlatina. 1888-ban született Máramarosszigeten. Abaujszántón tanulta ki az iparát. Tényleges katonai szolgálata után önálló mester lett Ökörmezőn. 1914ben hadbavonult, az orosz fronton harcolt, három izben megsebesült. A nemzeti hadseregben is szolgált és 1921-ben szerelt le mint tiszthelyettes. Kitüntetései: kétszer nagyezüst, kisezüst és br. v. é., Kcsk, vitézjelölt. Leszerelése után Aknaszlatinán lett kerületi kéményseprő m. Kerületéhez kilenc község tartozik 1700 kéménnyel. A megszállás alatt hazafias magatartást tanúsított, az ukránok 6 hétre bebörtönözték Béla fiával együtt. Neje Némethy Mária, gyermekei: Béla, István és Zoltán. kislégi Kisléghy Károly gazdálkodó, Nagylég. 1879-ben született Kislégen. Iskoláit Pozsonyban végezte, azután atyja mellett gazdálkodott. Résztvett a világháborúban, az orosz fronton küzdött, IQT 5 decemberében jobblábát keresztüllőtték, 1916-ban felmentést kapott. 1922 óta önálló gazda. A M- N. P. tagja. Kis3 Szueta Ottó áll. igazgató-tanitó, Forráshuta. 1904-ben született Polenán. A képzőt Munkácson végeztel 1925-ben. Pedagógiai működését Felsőgerebenben kezdte el, később ig. tanítónak nevezték ki Vezérszállásra, 1936ban pedig Forráshutára. 1939-ben elvégezte a leventeoktatói tanfolyamot. T 92 5—27-ig katonai szolgálatot teljesített, 1928-ban alhadnagyi rangot kapott. Első neje, Tóbis Marietta 1933-ban meghalt, második felesége Tóbis Irma. — Gyermekei: Marietta és Magdolna. Klein Ábrahám kereskedő, Pisztraháza. Itt született 1901-ben. Fiatal korábau apja üzletében működött, majd husz évvel ezelőtt önálló kereskedő !ett. Neje Weinstein Gizella, gyermekei: Berta, Szimi és Májer. Klein Izsák vendéglős és kereskedő, Nagylucska. 1897-ben született Kajclanón. Iskolázása után a keresk. pályára ment Munkácson. 1924-ben alapította vendéglőjét és vegyeskereskedését. Résztvett a világháborúban, az olasz és román fronton küzdött. A Kcsk tulajdonosa. Neje Braun Helén, gyermekei: Zoltán, Sarolta, Olga, Rezsin és Adolf. Klein Károly Endre gazdasági tisztviselő, Bős. 1902-ben született Nagykartalon. Középiskolát végzett. 1920 óta a Schreiber-uradalom vezetője. A M. N. P. tagja és a helyi magyar egyesületek támogatója. Négy unokabátyja 1 észtvett a •világháborúban. Klein Mayer vendéglős, Gorond. Itt született 1889-ben. Fiatal korában apja vendéglőjében és gazdaságában működött. Résztvett a világháborúban, a román fronton küzdött, majd Ukrajnába vezényelték. Mint tizedes szerelt le, br. v. é.-t és Kcsk-t kapott. (^Leszerelése után önállő vendéglős

1 lett. A cseh megszállás alatt magyarsága miatt súlyos adóztatással büntették. Neje Stark Rózsa, gyermekei; Ágnes, Miklós, József és

1 Elza. Klein Simon korcsmáros, Pisztraháza. Itt született 1871-ben. Apja mellett dolgozott, majd átvette a családi korcsmát. Trafikengedélye is van. Jól beszél magyarul és jó magyarérzésü. Neje Nojav'ics Mari, gyermekei: Áron, Borbála, Száli, Regina, Ágnes, Jolán, Helén, Hugó és József. Kleinmann Herman vendéglős, Alsóverecke. Itt született 1888-ban. Édesapja kereskedő és gazdálkodó volt. 1911-ben önállósította ma át min

4: vegyeskeres, kedő, 1925-ben pedig vendéglőt nyitott. A világháború idején az alsóvereckei takarékpénztár tisztviselője és járási) élelmezési elosztó volt. Az izr. hittközség — 97 —