Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)
Községi adattár
Ián lett Ungváron, azután Munkácson. Tibán és Beregszászon volt s. lelkész. 1938-ban nevezték ki plébánossá Dolhára. Az első feladata az egyházközség megszervezése, valamint a templom és plébánia felépítése. A visszacsatolás ide je alatt többedmagával megalakítja az öttagú magyar-magyarorosz nemzeti tanácsot. A helyi «Magyar a magyarért» egyesület elnöke, községi képviselő, a magyar kurzus vezetője. Kalina András birtokos, Kisbaromlak. Itt szül. 1889-ben. Tényleges katonai, szolgájában érte a világháború. Tizedesi rangban küzdött az orosz, román és az olasz fronton, két ízben megsebesült. Kitüntetései bronz v. é.; Kcsk., vas é. k. 1922-ben két holdon kezdte ? el az önálló gazdálkodást, mai birtoka 7 k. hold. 1922 óta községi képviselő, iskolaszéki tag. a MNP tagja. Neje Bakalár Mária, fia András. Kalina János birtokos, Kisbaromlak. Itt szül. 1874-ben. A világháborúban 48 hónapi frontszolgálatot teljesített három harctéren. A bronz v. é és' Kcsk.. tulajdonosa. 1922-ben 2 holdon kezdte el az önálló gazdálkodást és birtokát azóta megnövelte. Községi esküdt, a rk. egyháztanács és a MNP tagyja. Neje Bastránszky Erzsébet, gyermekei: János (felesége Harkó Julianna) és Miklós (felesége Gašpari Mária). Tizenegy unokája van. Kalina József birtokos, Kisbaromlak. Itt szül. 1872-ben. A világháborúban a román fronton harcolt. 1921-ben lett önálló gazda 4 holdon, mai birtoka 19 k. hold. Volt elöljáró, községi képviselő és négy éven át községi biró. Neje, Szupek Emerencia 193,6-ban meghalt. Gyermekei: Mária, Verona, József, János, Anna, Rozália, István, Janka, Lajos (felesége. Polák Anna), András és Károly. 12 unokája Van. Kalitza László ref. lelkész, Zsigárd. 1901-ben szül. Ekelen. A középiskolát és' a teológiát Pápán végezte. Működését 1927-ben kezdte el Magyaratádön, azután Zsigárdon volt h. lelkész. 1929ben Komáromban lett s. lelkész, 1930 márciusa óta rendes lelkész Zsigárdon. Felesége Hamar Lujza, gyermekei: Miklós és Zsuzsanna. Kallus Ábrahám kereskedő, Szélestó. Itt szül. 1890-ben. Már ;,a nagyapja is Szélestón született, Apja üzletében tanulta ki a szakmáját, majd önálló kereskedő lett. 1915-ben hadbavonult, az orosz és olasz 1 ronton küzdött, majd betegsége miatt segédszolgálatos lett. Kcskt kapott. Magyar érzésűnek ismerik. Neje Ehrenreich Gizella, gyermekei: Ilon ka, Klára, Mózes és Lajos. Kallus Áron korcsmáros, Frigyesfalva. 1877-ben szül. Szélestón. 1913-ban alapította jelenlegi korcsmáját. A világháború alatt segédszolgálatos volt. Neje Katz Záli, gyermekei: Dávid, Sámuel, Etel, Jeremiás, és Bernát. Már édesapja is itt élt. Kallus Laíbig kereskedő, Frigyesfalva. 1868-ban szül. Munkácson. Fiatal korában apja üzletében dolgozott, azután négy évtizeden át a frigyesfalvai malmot vezette. 1931-ben alapította üzletét. Második neje Gebürgcr Hány Gyermekei: Jolán. Bernát, Záli, Líli y Ábrahám, Samu és* Sári. A három utolsómásodik feleségétől való. Kallus Salamon áll. tanító, Tiszahetény. 1913-ban született Munkácson és ott végezte a képzőt. Tanítói működésének állomásai: Tarajfalu, Toronya, — Felsőbisztra, Alsó veresmart, Alsósárod, 1937-ben került Tiszaheténvre. Kamii Mechel fűrésztelep-tulajdonos, kereskedő és vendéglős, Tiszabogdány. 1870-ben született Delatinban. Tiszabogdányban iskolázott, később önálló kereskedő és vendéglős lett. 1930-ban létesítette fürésztelepét. 1915—18-ban katonai szolgálatot teljesített. A megszállás alatt magyar érzelmű volt. Felesége Kreindler Riza, tíz gyermeke van. Két fia, Salamon és 1 Samu frontharcos volt és az előbbi mint hadirokkant szerelt le. Kamii-féle fűrésztelep — Tiszabogdány. 1930-ban alapította Kamii Mechel, aki később cégtársul fogadta Samu fiát. A telep 45 lóerős motorral működik. 18—20 alkalmazottja van. Bérfürészeléssel is foglalkozik. Kizárólag! puhafát dolgoz fel. Kampó József gkat. esperes, Ilosva. 1897-ben született Beregszászon. Itt érettségizett, a teológiát Ungváron végezte. Felszentelése után püspöki levéltáros és háznagy lett, azután hittanár a beregszászi gimnáziumban. 1925 óta működik Ilosván, 1933-ban tb. esperessé, 1938-ban kerületi esperessé nevezték ki. A Vöröskereszt és a gyermekvédelmi intézmények vezetője, a Magyar — 88 —