Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Községi adattár

ben szül. Szatmárnémetiben. Két gimn. oszályt végzett, azután kianulta a vegyeskereskedői szakmát. 1913-ban a Má|v szolgálatába lépett, 1918-ban vonatvezetői és kezelői vizsgát tett, amire Volócra helyezték vonatvezetői minőségben. A cseh megszállás alatt állását vesztette a hűségeskü megtagadása miatt. Később a volóci fürészgyárban gépvezető lett és itt 13 évig működött., majd vendéglőbérlete volt 1938 végéig. Ekkor a csehek kiutasították. 1939-ben tért vissza és a Hangya vendéglőjének és szállójának vezetője lett. Neje Oláh Mária, neveltfia Kiserdei József. Ilkovits József gyógyszertártulajdonos Dolha. 1884-ben szül. Anarcson. Beregszászon érettségizett, az egyetemet Budapesten végezte, ahol gyógyszerészi diplomát kapott. A többi közt Beregszászon, Miskolcon, Budapesten, IIuszton praktizált. I924 óta tulajdonosa a dolhai »Reményhez« címzett patikának. Mint gyógyszerész résztvett a világháborúban, az olasz fronton is működött a a táb. kórházban és mint gyógyszerészhadnagy szerelt le. Vöröske: esztes ezüst érmet kapott. A megszállás alatt jó hazafi volt, a dolhai magyar és ruszin szegényeket anyagi támogatásban részesítette. Tagja volt a község pénzügyi tanácsának. Felesége Goldberger Etta. Ingber Jakab kereskedő, Uglya. Itt szül. 1889-ben régi helyi családból. 1909 óta önálló kereskedő. A világháború alatt katonai szolgálatot teljesített. A megszállás alatt megőrizte magyar hűségét. Neje Moskovics Feiga, leánya Lenke. ipari és Kereskedelmi Hitelszövetkezet — Zárnya. 1923-ban alakult To davcsics Mihály, Verbics Vaszil, Neumann Salamon és Meizik József kezdeményezésére. Jelenleg 489 részvényese van, ' egy részvény 100 csehkorona Az intézet fokozatosan szépen fejlődik. Elnök; Meizlik József, ig. tagok: Weisz Sámuel és Meizlik Mózes, felügy. biz. tagok: Fesztinger Jakab, Malankó Mihály, Meizlik Vilmos. Galántai Járási Ipartestület. 1935-ben alakult, saját székháza van három teremmel. Mint I. fokú iparhatóságnak, egy tanácsiadó szerve van, mely intézi a tanoncok felvételét, felszabadítását és a segédek nyilvántartását, önálló vizsgáztató bizottsága van. A jelenlegi vezetőség a következő: elnök Csainbál Alajos építész (Galánta), alelnökök vitéz Szabó Károly, diószegi malomtulajdonos, Ürge István szabó m., (Szene) és Heringes Jenő szíjgyártó m. (Galánta) A választmány 30 tagu. Istenes Béla főjegyző Naszvad. t886ban Udvardon született ősi komáromi nemesi család sarjaként. Atyja Ferenc földbirtokos, th. biz. tag, vir. képviselő v :ilt. Középiskoláit elvégezve Kiskunhalason érettségizett, Budapesten végezte a jegyzői tanfolyamot. 1908-ban Udvardon volt gyakornok, aztán Piliscsabán, ögyallán s jegyző, 1914-ben lett jegyző, 1923-ban a csehek nyugdíjba küld: ék, 1938-ban Nagzvadon lett jegyző. Felesége Plajabács Gizella, Gyermekei: Ilona, Gizella, Gabriella, Erzsébet és Magdolna. Istenes József földbirtokos, Udvarcl. Itt szül. 1891-ben ősi nemesi családból. Tényleges katonai szolgálatban érte a világháború, az orosz fronton harcolt és Przemysl eselestével hadifogságba került, melyben 42 hónapig sínylődött. Mint őrvezető szerelt le. 1914-ben lett önálló gazda 34 holdon, mai birtoka 101 hold. I922 óta községi képviselő, a Hitelszövetkezet ig. tagja, volt emplomgondnok. A MNP volt jegyzője. Neje Németh Etel, gyermekei: Etel férj. Korének Oszkárné, Margit és Ferenc. Ivaskó Imre körjegyző, Alsóhidegpatak. 1899-ben szül. Alsókalocsán. A gimnáziumot Beregszászon és Kisvárdán végezte. 1918—19-ben orvostanhallgató volt Budapesten. Az összeomlás után s. jegyző volt Zsdenyován, 1928tól vezető jegyző Alsóhidegpatakon. Neje Kerekes Rózsa, egy mostoha fia van feleségének első házasságából. Iván Miklós g. kat. lelkész, Vezérszállás — Pudpolóc. 1915-ben Beregikövesden született, Ungváron érettségizett, Eperjesen és Ungváron végezte a teológiát, 1938-ban és még azon évben a vezérszállási egyház parochusa lett. Felesége Kádár Márta. Fia Miklós. Iváncsó István gkat. lelkész, Beregkisalmás, 1881-ben szül. Deskófalván. Érettségi után Budapesten végezte a teológiát. 1908—1909-ben s. lelkész volt Huszton, azután tiz évig lelkészkedett Kenézpatakon. 1919 óta beregkisalmási lelkész és a kerület esperese. A helyi iskolaszék elnöke. (927-ben a cseh csen— 81