Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Községi adattár

zető jegyző volt. 1929-ben vonult nyugalomba. 1930-ban elhunyt Galántán. Neje Tomanóczy Ilona, gyermekei: Ilona férj. Ullrich Kálmánná és

1 György kántortanító. Hrabár Ida áll. óvónő, Hársfalva. [913-ban szül. Frigyesfalván. 1933-ban ban kapta meg oklevelét. 1934-ben kezdte el működését, mint tanitónő Izvor-^ hután, azután több helyen tanitott, részint mint óvónő. A megszálló magyar katonai parancsnokság 1939 márciusában a hársfalvai II. sz. ovodához helyezte át. Beszél magyarul, oroszul, szlovákul és •csehül. Hrabovszky Ferenc r. kat. plébános, Nagypaka. 1902-ben szül. Ipolynagyfaluban ősi nemesi törzsből. Komáromban érettségizett, a teológiát Innsbruckban •és Nagyszombatban végezte. 1929-ben szentelték pappá. Mint káplán Pozsonypüspökin és Somorján működött, 1934ben nevezték ki nagypákai plébánossá. A MNP járási alelnöke volt. Hrabucsák Mihály gazdálkodó, községi biró, Kendereske. Volt urbérdsii pénztárnok, a Ruténföld visszacsatolása után biróvá nevezték ,ki. Neje Glogola Zsófi, gyermekei: Mihály, János, Mari, László és Anna. Hrjczó Ilona áll. 'tanitónő, Volóc. Vendégiben született. A képzőt Eperjesen végezte 1928-ban. 1929-ben került a volóci áll. iskolához mint osztálytanító. Gyermekekből és felnőttekből énekkart szervezett. Főzőtanfolyamot rendezett, kézimunkát oktatott. Néprajzi cikkeket irt és munkáiból a rádióban is

1 felolvasást tartott. Hrusovszky Fedor áll. igazgató-tanító, Kisszolyva — Szkolárszka. 1908-ban szül. Szerednyén. A gimnáziumot és a képzőt Ungváron végezte. Dulfalván kezdte el működését, majd Tarackrasznán ig. tanitó lett. 1935-ben nevezék ki az öt tanerős kisszolyvai áll. iskola igazgatójává. A helyi Fogy. Szövetkezet könyvelője. Hrabár László áll. tanitó, Füzesmező. 1915-ben szül. Határszegen. A képzőt Ungváron végezte 1935-ben és még ez •évben megkezdte pedagógiai működését Füzesmezőn. Neje Kilb Ilona, fia László- Édesapja, Miklós ny. kántortanító frontharcos volt a világháborúban •és egyszer megsebesült. Hucskó János áll. igazgató-tanitó, Felsősárod. 1911-ben szül. Mucsonyban. Tanulmányait Munkácson, Eperjesen és Ungváron végezte. 1934-ben képesitést szerzet a gyengeelméjüek tanitására is. Pedagógiai működését Fagyoloson kezdte el, 1933-ban került a felsősárodi áll. iskolához. Felesége Medveczky Márta, oki. tanitónő, aki 1933 óta Felsőságodon tanit. Hudán László gazdálkodó, postaszállító, Volóc. Itt szül. 1878-ban. Magyar elemi iskolát végzett. 1902-ben Ameriká. ba vándorolt és öt évig egy hajódokkban, majd egy vegyigyárban dolgozott. Visszatérve, 1908-ban önálló gazda lett. 1917-ben a 65. gy. e.-ben helyőrségi szolgálatot teljesített. Az orosz betöréskor sok kárt szenvedett. Gazdasága 20 hold, postaszállitással is foglalkozik. Első neje Mógis Anna 1916-ban meghalt, második felesége Timkovics Máiia. Gyermekei: Miklós és Győző. Hudecz István uri- és nőiszabó m., Rimaszombat. Iskolázása után kitanulta az iparát. Mint segéd Rimaszombat, Igló, Rozsnyó, Zsolna, Rózsahegy, Pozsony és Prága városokban dolgozott, közben elvégezte a szabászati tanfolyamot is. 1933-ban lett önálló mester Rimaszombatban. Uri- és női szabósága szépen fejlődött. Több alkalmazottat foglalkoztat. Neje Babik Piroska. Édesapja, H. István, aki négy évtized óta kályhakészitó iparos Rimaszombatban Hudeía Imre ny. csendőrőrmester, községi irnok, Beregkisalmás. 1872-ben szül. Békásdon. 1896-ban a csendőrség kötelékébe lépett és 1911-ben vonult nyugalomba őrmesteri rangban. Később Drágabártfalván a jegyzői irodában . dolgozott, majd Beregkisalmáson községi irnok lett. A csehek 1938 végén az internáló táborba vitték, melyből Kárpátalja visszacsatolásakor kiszabadult. A felszabadító honvédség megbízásából ő volt egy hónapig a község vezetője. Htingreder János kisbirtokos, községi biró F.-Kerepec. Itt szül. 1882ben. Iskolázása után külföldön járt éa sok tapasztalatot szerzett. Hat éven át szövetkezeti üzletvezető volt. Végigküzdötte a világháborút a keleti fronton bronz v é.-t kapott. Az egyházi életben és a kulturegyesületben nagy tevékenységet fejt ki. Neje Burecs Erzsébet, — 79 —