Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Községi adattár

ban alapitotta vágfarkasdi üzletét. A.' világháborúban az orosz fronton harcolt, 1916-ban hadifogságba került, melyből 1918-ban tért vissza szökés utján. A megszállás alatt magyar érzelmű volt. Neje: Anda Julianna, leánya: Iloíia. Geletey János áll. ig. tanitó, Tisza­hetény. 1910-ben született Tiszacsomán. A képzőt Ungváron végezte, 1935-ben kapta meg oklevelét. Működésének állo­máshelyei: Lozanka, Szinevér, Nagyrá­kóc és Tiszahetény. Innen 1938 novem­berébe el kellett menekülnie Csepére. A magyar katonai parancsnokság 1939 áprilisában visszahelyezte tiszahetényi állásába. Genes Rudolf gazdálkodó, községi bi­ró, Solymoskarcsa. Itt született 1900­ban régi nemesi családból. 1929-ben lett önálló gazda, mai birtoka 26 k. hold. 1918-ban az olasz fronton harcolt. 1938 óta községi biró. A M. P. tagja. Neje Nagy Mária, gyermekei: Mária és Ilona. Gere Lajos gazdálkodó, községi bi­ró, Komá omszentpé er. Itt született 1889-r ben. I910 óta önálló gazda, 20 holdon kezdte, mai birtoka 50 k. hold. Dohányt és paprikát is termel. Mint tizedes vé­gigküzdötte a világháborút az orosz és román fronton, egyszer megsebesült. — Bronz v. é.-t és Kcsk-t kapott. Volt községi képviselő, 1938 óta I. biró. A cseh uralom alatt megőrizte magyar hűségét. Neje: Kocsis Zsófia, leánya: Ida férj. Kosdy Benőné. Geretély Mihály fogy. szövetkezeti vezető, Drágabártfal va. Itt született 1904­ben. Felesége Sztaninic Mari, gyerme­kei: Anna, Mari, Zsófi, Irén és Margit. Gergely János birtokos, Nyitrakísház. Itt született 1896-ban. Résztvett a világ­háborúban, a román, francia és orosz fronton küzdött, egyszer megsebesült, 15 hónapig orosz fogságban szenvedett. A Kcsk. tulajdonosa. 1920-ban lett önálló gazda 3 holdon és birtokát azóta meg­háromszorozta. Községi képviselő, a rk. egyháztanács és a M. N. P. tagja. Fele­sége Pintér Szidónia, gyermekei: Rudolf és József. Gergely Lajos kisbirtokos, Nemesa­bony. Itt született 1895-ben régi nemesi familiából. 1932 óta testvérével közösen gazdálkodik 35 holdon.. Végigküzdötte a világháborút a román, olasz és francia fronton, egyszer megsebesült, mint ti­zedes szerelt le, Kitüntetései: nagyezüst és bronz v. é., Kcsk. Vitézi várományos. A M. N. P. tagja. Neje Hodosy Juszti- -, na, gyermekei: Ede és Jolán. : Gerey Péter községi biró, Ödávidhájsa: Itt született 1886-ban. Fiatal korába» szülei mellett gazdálkodott, azután ön­álló gazda lett. A világháborúban az orosz fronton harcolt és dumdum-golvó­tól súlyosan megsebesült. A- Ruténföld felszabadulása után biróvá választották. Felesége Liba Anna, kilenc gyermeke van. 1 Gergely Mátyás birtokos, Nyitranagy­ház. Itt született 1890-ben. Elejétől vé­gigküzdötte a világháborút az orosz és olasz fronton, egyszer megsebesült. Br. v. é.-t és Kcsk.-t kapottt. 1927-ben lett önálló gazda. Volt esküdt, majd 1 11 évea át k. biró*. Jelenleg községi képviselő, a M. N. P. tagja. Neje Hodosi Anna, leánya: Ottiüa férj, Mali Pálné, unokája: Béla. Glagola János kovács m., Hátmeg. 1889-ben született Beregfogarason. Aty­ja mellett tanulta ki az iparát. 1921-bear ' önállósította magát Hátmeg en. A vasúti ezred kötelékében végigküzdötte a világ­háborút a szerb, orosz, olasz és albán fronton, két izben megsebesült. Neje Ji­na Anna, gyermekei: Anna és Ilona. Glück József malomtulajdonos, Nagy­szőllős. 1882-ben született Apán. Isko­lázása után a keresk. pályára lépett, majd 1905-ben téglagyárat létesített, a­melv 1930-ig volt a birtokában. 1916 óta malomtulajdonos. Családját magyar szel­lemben nevelte. Neje Glück Hermina, gyermekei: Jenő, Lili, Irén, Zsófia és Sári. Gogola Kálmán Máv altiszt, Tö­böréte. 1896-ban született Bucson. Ti­zenhét esztendős korában vasúti szolgá­latba lépett mint fékező- Résztvett a világháborúban, az orosz fronton har­colt, majd a vasúti ezred kötelékében Lengyelországban teljesitett szolgálato-t tizedesi rangban. 1923-ban a cseh va­sutakhoz került, a felszabadulás után So­mórjára, majd Komáromba helyezték át. Neje: Biró Luca, leánya: Irma. Goldberger Ignác kereskedő, Köl­esén. 1900-ban született Tiszaujlakon ta­nitócsaládból. 1918-ban az olasz fronton hacrolt és mint tizedes szerelt le. A háború után kereskedő lett. Az ukrá­nok 1938-ban mint magyart kiutasítot­ták. A csehek 1925-ben 14 napi fog­házra Ítélték, mert nem jelentkezett ka­— 60

Next

/
Thumbnails
Contents