Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Községi adattár

Csiszár Pál vezető jegyző, Polena, í 874-ben szül. Zsarnón. A középis kólát Sárospatakon végezte. 1896-ban segédjegyző lett Forrón 1897-ben jegy­zői oklevelet kapott Kassán. 1902—1913­íg 'lökésen, 1913—20-ig Bercsényifalván volt körjegyző. 1920-ban magyar érzése miatt elbocsátották a csehek és 1939 márciusáig állásnélkül maradt. Ekkor nevezték ki vezető jegyzőnek Polenára. Az itteni fürdőfejlesztő bizottság einöke. Felesége állami tanítónő Munkácson. Csizik Pál vegyeskereskedő, Tardos­kedd. Itt szül. 1878-ban. Iskolázásai után kitanulta a vegyeskereskedői szak­mát,majd a husipart. 1904-ben önálló­sította magát. Résztvett a világháború­ban, az orosz fronton harçolt mint sza kaszparancsnok. 1915 februárjában ha­difogságba került, melyből 1918-ban tért vissza. A Kcsk. tulajdonosa. 10 k. hold gazoasága is van. Volt községi képvise­lő, a Temetkezési Egyletnek 35 éve el nöke, volt tűzoitóalparancsnok, a MNP alelnöke, stb. Neje T.ászló Mária, fia 1 Pál. Ifj. Csizik Pál üzletvezető, Tardos­kedd. Itt szül. 1911-ben. A pozsonyi gimnáziumban érettségit tett. Jelenleg édesapja, id. Csizik Pál üzletét vezeti. Felesége: Pápay Iionka. Csizmadia Elek gépészkovács m., Vágfarkasd. Itt szül. 1906-ban. Iskolá­zása után kitanulta az iparát, mint segéd három évig dolgozott. 1935-ben önálló­sította magát. Vizsgázott patkolómes­ter. Bét csépléssel is foglalkozik. A: cseh uralom ulatt ió magyar volt. VMéz Csizmadia Ferenc gazdálkodó Vágfarkasd. Itt szül. 188-ban. Mint huszárkáplár az orosz fronton harcolt és i .y 1 6— ban súlyosan megsebesült, 66 O/o ­os rokkant lett. A nagyezüst v. . é. r -és seb. érem és Kcsk. tulajdonosjà., 1939-ben vitézzé avatták és vitézi tel­ket kapott 1925-ben lett önálló gazda 3 holdon, mai birtoka 32 hold, A.MNP. pénztárosa. Neje: Nagy Julianna, fia: Károly vitézi várományos. Csobán Ferenc gkeleti lelkész, Ma­szákfalva. 1905-ben szül- Sztánfalván. Tanulmányait Munkácson és Jugoszlávi­ában végezte. Lelkészi működését 1933­ban kezdte el Maszákfalván. Árdánházán és Drágabárfalván is ő végzi a lelkészi teendőket. Csőka Benő gazdálkodó, Nemesgom­ba. Itt szül. 1877-ben régi nemesi csa­ládból. önálló gazda, mai birtoka 32 hold. Volt községi képviselő, 1936 óta a II. birói tisztséget viseli. Az iskola ; szék és az egyháztanács tagja. Csóka István gazdálkodó, Nemes­gomba. Itt szül. 1882-ben ősi nemesi törzsből- Együtt gazdálkodik Benő báty­jával 36 holdon. Tizenhat éve községi képviselő- Végigküzdötte a világháborút a vasúti ezred kötelékében az orosz^ szerb, olasz és román fronton. Csóka József kereskedő és gazdál­kodó, Dercsika. Itt szül. 1900-ban.. Is­kolázása után a keresk. pályára ment, mint szövetkezeti üzletvezető Dercsi­kán, Pozsonyeperjesen és Albáron mű­ködött. 1934-ben önálló kereskedő lett, 50 m. holdon gazdálkodik. Községi kép­viselő, iskolaszéki tag, a népművelési biz. elnöke. 1918-ban az olasz frontem harcolt és mint őrvezető szereit le. A MNP tagja. Neje Szemes Erzsébet, gyermekei: Erzsébet és József. Bátyja, János hősi halált halt. Csóka József kereskedő, vendéglős és gazdálkodó, Süly. Itt szül. 1880-ban régi nemesi törzsből- Pozsonyban ta­nult, azután apja, néhai István mellett gazdálkodott. 1908 óta önálló gazd\ mai birtoka 16 m. hold. Üzletét 'és korcsmáját 1912-ben nyitotta. 1915—17­ig a láviróezrednél teljesített szolgálatot St..Pöltenben. Községi képviselő, a MfNP és a rk. iskolaszék tagja. Neje Kalmár Mária, gyermekei: Gizella férj. Pén­zes Béláné, József, István ^(éreltségv zett), Mária, Erzsébet és Margit. Csókás Károly rk. plébános, Guta. 1895-ben szül. Bpesten. A teológiát Esz­tergomban végezte, 1918-ban szentelték pappá. 1939-ben nevezték ki gutái plé­bánossá, előzően Karancsszögön, majd Budapesten a Bazilikában és a Beivá. rosban működött. A gutái templom 171 5­ben épült. Csölle Ignác községi ig. tanító, Lidér­tejed. 1896-ban szül. Alsónyárasdon. A képzőt Esztergomban végezte. Három évig szülőfalujában tanított, 1923-ban ke­nik Lidérterjedre, 1927-ben nevezték ki igazgatóvá. Tűzoltó- és leventeparancs­nok, népművelési gondnok. 1915-től vé­gigkiizdötte a világháborút az orosz, ro­mán, olasz és francia frontokon. Mirt. t. hadnagy szerelt le. Kcsk.-t és seb. érmet kapott. A Petőfi Társaság aía­— 31 —

Next

/
Thumbnails
Contents