Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Községi adattár

Ungváron végezte, okieveiét 1936-ban' kapta meg. Pedagógiai működését Rabon kezdte el, azután Felsőveresmarton, Tiszaszászfalun tanitott. 1939-ben kerüit a kisrákóci iskolához. Csapolcsy Pál áll. tanító, Rakasz. 11904-ben szül. Tiszaujiakon. A középiskolát Munkácson, a g. kat. teológiát Eperjesen végezte 1935-ben Ungváron tanítói képesítést szerzett. Pedagógiai működését Dolhán kezdte, majd a következő helyeken folytatta: Tiszaujlak, Kisrákóc, Szirma, Nagyrákóc, és Rákász. Felesége Szo'ák Olga oki. tanítónő, aki jelenleg szintén Rákászon tanít. Csánky Lajos I. ker. kéményseprő m., Vágseliye. 1890-ben szül. Cabajon ősi nemesi családból. Iskolázása után kitanulta az iparát és mint segéd működött 1928-ig, amikor kémény seprőmestei' lett Vágsellyén. Körzetébe 10 község tartozott, a felszabadítás óta csak négy 1679 kéménnyel. A MNP-nak mindig lelkes harcosa volt. Neje Kelemen Aranka, gyermekei: Aranka, Viktor és Margit. Csányi Béla rk. plébános, Nemcskosut. 1898-ban szül. Gaigócon, régi földbirtokos nemesi családból. A középiskolát Érsekújváron és Budapesten, a teológiát Nagyszombatban végezte. Két éven át joghallgató is volt. 1934-ben szentelték pappá. Kápián volt "Gután és Egyházgelién, 1935-ben nevezték ki plébánossá Nemeskosutra. 1916-ban hadbavonult, a román és olasz fronton harcolt, két izben megsebesült, a nemzeti hadseregben is szolgált. 1922-ben szerelt le, mint t. hadnagy. Kitüntetései: kisezüst v. é., seb. érem és Kcsk. Csejthey Béla hentes és mészáros m., Somorja. Itt szül. 1896-ban régi nemesi famíliából. Középiskolába járt, azután kitanulta iparát Pozsonyban, majd mint segéd dolgozott a többi közt Bécsben is. 1932-ben alapította üzletét Somorján. saját házában. 1915-ben hadbavonult és mint hidász küzdött a szerb és 'olasz fronton. Egyszer súlyosan megsebesült és 71 százalékos rokkant iett. Neje Sebestyén Mária, gyermekei: László, Anna, Magdolna és Béla. 1 Csekán János községi bíró, Beregleányfalva. Itt s'zül. 1895-ben. Önálló gazda. A világháborúban az orosz fronton harcolt és csaknem négy évig hadifogságot szenvedett. Kiváló magyar érzelméről ismert. 1939 márciusában községi bíróvá választották. Neje Másika Mária, gyermekei: János', Antal, Emil és Vladimir. Édesapja iS éven át viselte a bírói tisztet. Tesvéröccse, dr. Csekán Tamás rahói főszolgabíró. csenkei Csenkey Károly üzletvezető, Nagymagyar. 1914-ben szül. Pozsonyban ősi nemesi törzsből. Középiskolába járt, azután a kereskedelmi pályára lépett. 1937-ben átvette a nagymagyari fogyasztási szövetkezet önálló vezetését. A MNP tagja. Felesége Hurtony Terézia, fia Endre. l Csepeseni Mihály ny. áll. körerdész, Repenye. 1868-ban szül. Hosszumezőn. Középiskolába Máramarosszigeten járt, azután erdészeti szakiskolát végzett,, majd állami erdész lett. 46 évi szolgálat után 1933-ban nyugalomba vonult. A háború alatt a hadsereg részére teljesített erdészeti szolgálatot. Neje Lányi Ida, fia Andor erdész, akit magyarsága miatt állandóan zaklattak a csehek. Csepreghy Károly gazdálkodó, törv. bíró, Nemeskajal. Itt szül. 1889-ben ősi nemesi családból. Négy hold saját földjén és 15 hold bértelén gazdálkodik. Tizedesi rangban végigküzdötte a világháborút az orosz és plasz fronton. A Kcsk. tulajdonosa. 1929 óta vesz részt a község vezetésében, jelenleg törvénybíró. A Fogvastási Szövetkezet alelnöke. A megszállás alatt a magyar párt egyik vezetője volt. Neje Peller Lujza, \gyermekei; Gabriella, Károly, Ferenc, Béla és Dezső. Csernák Lénárd birtokos, Gyarak. Itt szűk 1894-ben. Résztvett a világháborúban, az orosz, albán, román és olasz harctéren küzdött. Kitüntetései: kisezüst és kétszer bronz v. é., Kcsk. 1920-ban lett önálló gazda 3 holdon, mai birtoka 6 és fél hold. Községi képviselő, leventeoktató, tűzoltóparancsnok, a rk. egy. háztanács tagja. Neje Svec Mária, gyermekei: Erzsébet és Anna. Csernyei Sándor áll. vizsgázott fogász, Dunaszerdahely. 1888-ban szül. Galántán. Négy középiskolát végzett és négy évig hadapródiskolába járt. Később a filadelfiai fogászati egyetemen tanult, majd Prágában a fogászati egyetemen vizsgázott. 1911 óta működik Dunaszerdahelyen. Végigküzdötte a világháborút az orosz, román és olasz fronton, egyszer megsebesült és mint őrmester szerelt le. Kitüntetései kisezüst és bronz v. é., Kcsk., kor. vaskereszt. A helyi Társas— 28 —