Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Községi adattár

Neje Gruber Esuila, gyermekei: Rózsi, Frigyes, Rezső és Lajos. Bordács Vince gazdasága — Vágvecse. Saját birtoka 317, bérlete 200 m. hold. Nagy része szántó. Intenziv állattenyésztés. Németországba exportálja a -hizómarhát. Nyolc konvenciós cselédje van. A gazdaság vezetője Bordács :Gyula. Borka Rezső ny. m. kir. postaaltiszt, Kisbaromlak. 1876-ban született Szimőn. 1915-ben a m. kir. posta kötelékébe lépett és 1934-ben vonult nyugalomba elismerő oklevél kíséretében. 1930 óta önálló gazda. Kisbíró és éjjeli őr. A M. N. P. tagja. Felesége Pápai Anna, gyermekei: Mária férj. Csernyánszkv Ferencné, Rezső (neje Mikulesz Éva) és; István. Borody György Hangya- üzletvezető, Aknaszlatina, Itt született 1916-ban. Középiskolába járt, azután a kereskedő pálvára lépett. Mint segéd Poprádon és Kassán működött. 1938-ban Budapesten a Hangya kötelékébe lépett és ig^-ben Aknaszlatinán átvette a Hangya II. számú fiókjának vezetését. A megszállás alatt a magyar eszmékért "hevült. Atyja, Mihály, frontharcos' volt a világháborúban. ( Boross István Pál birtokos, Tardoskedd. Itt született 1870-ben. 1888-ban lett önálló gazda 4 holdon, mai -birtoka 50 k. hold. Volt községi képviselő és előljáró. A Temetk. Egyesület alelnöke, a Fogy. Szöv. ig. tagja, a Tejcsarnok fel. biz. elnöke, a M. N. P. alapitó tagja. Neje Kollár Mária, gyermekei: Julianna férj. Butyák Antainé, Mária férj. Varga Károlyrié, Katalin férj. Borbély Mihályné, Károly, Vilma férj. Száraz Ferencné és István. Boross Jenő rk. igazgató-tanító, Kürt. 1890-ben született Budapesten. A képzőt Győrben végezte 1908-ban. Imelyen kezdte el pedagógiai működését, 1925ben került a kürti rk. iskolához, 1936ban nevezték ki igazgatóvá. A népművelési biz. vezetője, az ÖTE elnöke. Végigküzdötte a világháborút az orosz és olasz fronton, két izben megsebesült és mint c. őrmester szerelt le. 'Kitüntetései: nagyezüst, kétszer kisezüst és bronz v. é., Kcsk. Felesége Stancsics. Katalin, gyermekei: Olga, Jolán, Jenő. Ilona és Sarolta. Borovszky József g. kat. lelkész, Laturka. 1906-ban született Nagyruszkán. A gimnáziumot Kassán, a teológiát Ungváron végezte. 1934-ben mondta elsőszentmiséjét. Ez év szeptemberében nevezték ki Laturkára. Lelkészi tiszti) iskolát végzett Prágában. A parochia 48 k. hold birtokán gazdálkodik is. Neje Dudinszky Éva, gyermekei: Gusztáv, József és Mária. Borsos Jenő gör. keleti lelkész, NKirva. 1910-ben született Nagykomjáton, ahol apja, László kántortanító, majd Sukován lelkész volt. ö maga Bitolyban végezte tanulmányait. 1935-ben választották meg N.-Kirván Jelkésszé. Felesége: Fedorik Mária, leánya: Boris. Borsos György gkel. rendházfőnök, Cserhalom. 1896-ban született Nagycsongován. Tanulmányai végeztével a g.keleti rendházba került Izára, majd Talaborfalvára. 1925-ben jött Cserhalomra, itt kolostort építtetett és azóla . rem«íteéletet él. A cseh megszállás alatt semmiféle magyarellenes mozgalomban nem vett részt. Bosák Ignác ny. vasutas, gazdálkodó, Taksonyfalva. Itt született 1877)-'' ben. 1893-ban lépett a vasút szolgálatába. Galántán, P.-Szentgyörgyön, majd Szencen működött és a csehek 1935ben nyugdíjba helyezték. Neje Németh Vilma: gyermekei: Béla, Mária, István, Terézia, Margit, Erzsébet, Károly és Anna. Bo'íi István ny. csendőrtiszthelyettes, Vágfarkasd. Itt szül. 1886-ban régi nemesi családból. Középiskolába járt, azután földmüveléssel foglalkozott. Három évig önálló gazda volt. Tényleges katonai szolgálatából 1909-ben a csendőrség kötelékébe lépett. Mint pöstyéni őrsparancsnok vonult nyugalomba. 1918-ban, teljes elismerés mellett. Volt községi képviselő, a M. N. P. tagja. 15 k. holdas gazdasága van. 1919—39ig vegyeskereskedése volt. Neje: Tóth Mária. Bott János korcsmáros, Bős. — Itt szül. 188 i-ben. A világháborúban az egészségügyi csapatoknál teljesitett szolgálatot. A M. N. P. tagja. 1934-ben lett önálló korcsmáros. Neje: Vida Erzsébet. Testvéröccse, Ignác, hősi halált halt. Bot Vendel kotcsmáros, hentes ésmészáros m., Bős. 1908-ban szül. Fé— 22 —