Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Községi adattár

jesitett szolgálatot. 1915 márciusában orosz hadifogságba került, çnelyben négy évnél hosszabb ideig sinylődött. A Kcsk tulajdonosa. A M. N. P. taja, községi képviselő, a rk. egyháztanács tagja, a Szövetkezet fel. bizottságának alelnöke. Neje Benes Etelka, gyermekei: Mária, Mátyás és Antal. Bátyja, János hősi halált halt. Bognár István gazdálkodó, Várkony. Itt született 1897-ben nemesi családból. 1922-ben lett önálló gazda, mai birtoka 25 m. hold. A cseh uralom £.latt a magyar himnusz eléneklése és a katonai szolgálat megtagadása miatt börtönt szenvedett. Neje Csicsay Rozália, gyermekei 1 Antal és Lajos. Bognár Géza kisbirtokos, Felsőnyárasd. Itt szül. 1886-ban. Fiatal korában szülei mellett gazdálkodott, majd önálló gazda lett. Mai birtoka 32 hold. 1915-től két évig az orosz fronton harcolt, két izben megsebesült, 1917-ben felmentést kapott. A Kcsk. tulajdonosa. Községi képviselő, iskolaszéki tag, a M. N. P. alapitó tagja. Felesége nemes Csiba Emilia, gyermekei: Ernő, Margit, Emilia, Géza, Károly, László ési Erzsébet. Unokatestvérei: Bognár J. és Sóki István hősi halált haltak. Bognár Ignác vendéglős. Vásárut. — Itt született és iskolázott, azután a kereskedelmi pályára ment. Szövetkezeteknél működött, Budapesten is. 1918ban önálló kereskedő lett, üzletét 1924ben Arpád fiának adta át, azután nyitotta jelenlegi vendéglőjét. Neje: Szigeti Viktória, fia: Arpád. Sógora: Szigeti Ferenc hősi halált halt. Ifj. Bognár Ignác földbirtokos, Vásárut. Itt szül. 1887-ben régi nemesi családból. Hosszabb ideig ř>zúlei mellett gazdálkodott, 1939-ben lett önálló 110 hold birtokkal, amely jelenleg bérbe van adva. A világháborúban az orosz fronton harcolt, 2 és fél évig hadifogságban sínylődött. AM. N. P. tagjaMagyarsága miatt a csehek tönkretették. Neje: Péchy Emma, gyermekei: Benő, Tibor, Sándor, Ignác és Zoltán, akik mind magyar iskolába jártak. Édesapja a magyar uralom idején 30 évig megyebizottsági tag voltBognár József kisbirtokos, Vásárut. Itt szül. 1896-ban régi nemesi családból. Elvégezte a komáromi gazdasági iskolát1929 óta önállóan gazdálkodik 40 holdas birtokán. Négy fronton végigküzdötte a világháborút és mint szakaszvezető szerelt le. A bronz v. é. és Kcsk. tulajdonosa. A M. N. P. alapitó tagja. Neje: Kálmán Anna, gyermekei: Etel, Gábriella és Vilma. Bognár László kisbirtokos, Vasárut. Itt szül. 1899-ben. 1928 óta önállóan gazdálkodik 40 holdas birtokán. Résztvett a világháborúban, az olasz fronton harcolt. 1919-ben a csehek ellen ,is, küzdött. A M. N. P. tagja. Elsjó neje: néhai Perényi Ilona volt, második felesége Kálmán Etel. Gyermekei: László, Izabella és Jenő. Bognár Péter gazdálkodó, Kulcsod. Itt született 1870-ben. 16 éves korában ha. jóra került. Nyolc évig kotrómester volt a Vaskapuszabályozásánál. 1914-ben tért vissza szülőfalujába és önálló gazda lett. Mai birtoka 42 hold. A ~M. N. P„ alapitó tagja. H. községi biró, ref. presbiter, a Hitelszövetkezet ig. tagja. Neje Gaál Karolina, neveltfia: Szabó Dániel. Bognár és Útrata vizihengermalom. A malmot 1826-ban Nagy Sándor és Győrki Borbála létesítette. Ez időtől kezdve több tulajdonosa volt, majd a város tulajdonába ment át. 1912-ben Bognár Pál vette bérbe, 1936-ban pedig Útrata Józseffel lépett társas viszonyba. 1931ben a tnalmot újra építették és emelták. Napi teljesitő képessége 80 mm. Bogyó Géza birtokos, Tardoskedd. Itt született 1884-ben. 1914—15-ben résztvett a világháborúban. 1920-ban lett önálló gazda 7 holdon, mai birtoka 11 k. hold. Volt községi képviselő, jelenleg tanácstag. A M. N. P.-nak alakulása óta vál. tagja. A cseh uralom alatt magyar érzelmei miatt sok kellemetlenségben volt része. Neje Vanya Emma, gyermekei: Pál. Mária férj. Mojzes» Istvánné, Emma férj. Csányi Gyuláné, Géza, Teréz, Ilona, János és József. Bohus Géza vezető jegyző, Dunaszerdahely. Itt született 1880-ban. A pozsonyi keresk. akadémiát elvégezve, a közig, pályára ment. Két évig jegyzőgyakornok volt Dunaszerdahelyen, azután elvégezte a jegyzői tanfolyamot Pozsonyban. Utána s. jegyző lett Dunaszerdahelyen, 1904 végén a. ü. jegyzővé választották. Ebben az állásban hat évig működött. 1911 januárban Nemesabonyhan lett vezető jegyző- 1925-ben a csehek "nyugdijba — 2G —