Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Községi adattár

Munkácson működött, 1910-ben vonult nyugalomba elismerő oklevél kíséreté­ben. Bocska Zoltán gazdálkodó, Komárom­szentpéter. Itt született 1877-be régine­mesi törzsből. 1896-tól önállóan gazdál­kodik, mai birtoka 70 hold. Résztvett •a világháborúban, az orosz fronton'har­colt és Przemysl elestével hadifogságba jutott. 1918-ban szökés utján tért visz­sza. Községi előijáró, volt megyebizott­sági tag, a Gazdakör elnöki tisztét "is betöltötte. Neje nemes Mészáros Karoli­na, gyermekei: Sándor és Klára, aki Bocska Mihály gazdálkodó, volt front­harcos felesége. Boda Miklós rk. plébános, Felsősze­li. 1873-ban született Jaákon ősi nemesi családból. Szombathelyen érettségizett, a teológiát Grácban és Esztergomban végezte. 1898-ban szentelték pappá. 1903­han nevezték ki plébánossá Felsősze 1­libe, azelőtt Szentmihályfán, Balassa­gyarmaton, Egyházgellén és Tallóson működött. Bodek Sámuel vegyeskereskedő, —­Szolyva. 1884-ben szüietett Szatmárud­varjban. 1910 óta működik a keresk. pá­lyán, amikor Szolyván megnyitotta üz­letét. A világháború alatt mint számvevő altiszt segédszoigálatot teljesitett tize­desi rangban. Neje Weisz Chaje Hen­tie, gyermekei: Adolf, Lajos és Olga. Bádi József körjegyző, Tekeháza. — 1905-ben született Balatonszentgyörgyön. Nagykanizsán érettségizett a felsőkeres­kedelmiben, azután jegyzőgyakornok lett •szülőfaiujában. A közig tanfolyamot 1928 — 2ç-ben végezte Szombathelyen, amire s. jegyzővé választották B.-Szentgyörgyön­1932-ben Mesztegn\ én lett s. jegyző. Kár­pátalja kormánybiztosa 1939 szeptem­berében tekeházi körjegyzővé nevezte ki. Nős, egy gyermek apja. Bodnár Géza villamossági-, rádió- és műszaki vállalata, Rimaszombat. 1930­ban alakult. Az üzemnek akkummulátor­töltő állomása is van. Két állandó alkal­mazottat foglalkoztat. Az ipartestület vizsgáztató bizottságának tagja, az RPS tvíniszszakosztályának titkára. Bodó Lajos molnár m., darálómal­mos, Bős. Itt szül. 1887-ben. Iskolá­zása után kitanulta a molnárságot. 1935­ben lett önálló. A világháborúban az orosz fronton két izben megsebesült -és mint hadirokkant szerelt le. K. cs. k.-t és seb. érmet kapott. A M. N„ P. tagja. Neje Mészáros Karolina, gyer­mekei: Erzsébet férj. Eke Jenőné és János. Apósa, Mészáros János hősi ha­lált halt. íü. Bodó Gyula vegyeskereskedő és gazdálkodó, Bős. Itt szül. 1884-ben, iskolázása után a keresk. pályára lépett. Fejérmegyében szövetkezeteknél műkö­dött, 190c—1906-ig üzletvezető volt. 1906-ban önállósította magát. A Baross Szövetség és az Iparoskor tagja. A M. N. P. tagja, magyarságáért a csehek többször pénzbüntetéssel sújtották. Ne­je: Fürsz Cecilia, gyermekei: László, Jenő tanitó és Margit. Bodoky Lajos pékmester, Rimaszom­bat. Iparában felszabadtűva, mint : se­géd dolgozott. 1923-ban önáiósitotta ma­gát Rimaszombaton, majd több körjegyző községben volt péksége. 1939-ben társas viszonyba lépett Széies Józseffel. Üze­me látja el a rimaszombati és losonci helyőrségeket kenyérrel. Napi sütés : 1800 drb. komiszkenyér, 8—900 péksü­temény, 150 kg. fehér és 50—60 leg. rozskenyér. Az üzem átlag 7 embert foglalkoztat. Bogdán András áll. tanitó, Ujdávid­háza. 1908-ban született Beregszentmik­lóson A képzőt Munkácson végezte 1930-ban és még ez évben az ujdávid­házai iskolához került, majd három, évig Lécfalván működött, azután Ungváron hely tanfelügyelő lett, végül 1935-ben visszahelyezték Ujdávidházára. Több elő­adást tartott a Duchnovits-Körben és a tanitók lapjába cikkeket irt. Bogdán Vince birtokos', Tardoskedd. Itt született 1889-ben. 1915-ben hadba­vonult, de később felmentést kapott. 1924-ben 8 és fél k. holdon kezdte el az önálló gazdálkodást és birtokát azóta 24 k. holdra növelte. Községi -képviselő, tanácstag, a M. N. P. volt tagja. Első neje, Tóth Borbála 1919-ben meghalt, második felesége Vida Marcella. Gyer­mekei: Vince, Géza és Mihály. Bognár Antal hentes és mészáros !m., Várkony. 1893-ban született Medvén ne­mesi törzsből. Mesterségét Bősön tanul­ta ki és mint segéd Pozsonyban dolgozott, 1922-ben önállósította magát, 1931 óta bércsépléssel is foglalkozik. 60 m. holdas gazdasága van. A világháborúban mint vártiizér Polában, majd Przemyslben tel­— 19 —

Next

/
Thumbnails
Contents