Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Községi adattár

gen, majd körjegyző lett. Hazafias 1 ma­gatartása miatt a csehek 1924-ben nyug­díjba küldték 40 évi szolgálat után. Nevéhez fűződik két iskola épitése, szövetkezetek és tűzoltó egyesületek lé­tesítése. Az egyházgalai rk. templom gondnoka. A világháború alatt kifejtett tevékenységéért vöröskeresztes kitünte­tést kapott. A M. N. P. 'tagja. Neje Szelényi Lujza Ludovika, gyermekei: Er­zsébet férj. vitéz Sárosfalvy Lászlóné és Ilonka-Vilma férj. Nagy Tiborné­Bizilya István fogy. szövetkezeti el­nök, Drávabártfalva. Itt született 1898­ban. 1916-tól résztvett a világháborúban. Neje Rusei Anna, egy fia van: János. Blyasin András fogyasztási szövetke­zeti üzletvezető, Felsőverecke. Itt szü­letett 1900-ban. Fiatal korában édes­apja gazdaságában dolgozott. 1928—-33­\g a fogyasztási szövetkezet üzletve­zetője volt, azután gazdálkodott. 1938 novembere óta ismét üzletvezetője a fogyasztási szövetkezetnek. Neje Hafi­necz Anna, gyermekei: László, Fedor, András, Mihály és Anna. Bloch Sámuel bankigazgató, Nagy­vzöllős. Itt született 1884-ben. Iskolá­zása után Pozsonyban kezdte pálvafu­tását, majd a terményszakmában mű­ködött. 1924-ben lett a nagyszőllősi Zsidó Hitelszövetkezet igazgatója. Az izr. hitközség volt jegyzője. Magyar­ságát a megszállás alatt is megőrizte. Neje Labovics Blanka, négy gyermeke van, Bobalyik Pál gkat. lelkész és tani­tó, Kerecke. 1906-ban született Vené­cén. A képzőt, majd a teológiát Eper­jesen végezte. Tanitói okieveiét 1028* ban kapta, 1936-ban pedig pappá szen* telték. Mint tanitó Svobodán, majd Nagyrákócon működött, azután a ke­recki áll. iskolához került. A polg. iskolai tanárképzőt is elvégezte. Ne­je Bilinec Magda, a kereckei« iskola ta­nítónője. Bobby borotvapengegyár — Nagy­szöllős. A cég 1933-ban létesült, Katz Relie alapította. Az üzemben hetenkir.t 15—20 ezer penge készül. A kitűnő, minőségű áru főként a Felvidéken és az anyaországban kerül forgalomba. Bóbita János gazdálkodó, Füzesmező. itt született 1885-ben ' régi nemesi csa­ládból. Apja és nagyapja is biróviselt ember volt. A világháborúban az orosz fronton harcolt és hadifogságot is szen­vedett. Tábori csendőr volt. Bronz v. é.-t és Kcsk-t kapott. 1910 óta önálló gax­da, mai birtoka 20 hold. Hely. köz­ségi biró. A megszállás alatt hazafias magatartást tanusitott. Neje Lőrincz An­na, gyermekei: Miklós, gkat. lelkész, Gizi és' Márta. Bóbita László községi I. biró, Füzes­mező. Itt született 1889-ben. 1907—21­ig Amerikában dolgozott, azután ön­álló gazda lett szülőfalujában. Tiz hold földje van. A megszállás alatt jó magyar volt. 1939 márciusa óta a község első birája. Neje Brits Julia. Bóbita Miklós gkat. lelkész, Ilonca­1911-ben született Füzesmezőn. A kö. z lépisko 1át Beregszászon, a teológiát Ung­váron végezte. Papi működését 1934­ben kezdte el Herinczen, 1939-ben pe­dig Honcára került az egyház élére. Ne­je Hleba Mária, gyermekei: János és Magdolna. , Bócz Ferenc uri és női fodrász m., Galánta. 1912-ben született Párkány, ban. Kitanulva iparát, mint segéd prak­tizált. 1937-ben önállósította magát. Há­rom alkalmazottat foglalkoztat. Az ipar­testület vál. tagja. Neje: Zareczky Jo­lán, leánya: Éva. Bock József kovács m., Nagybánok. 1880-ban született Vasmegyében. Mes­terségét Dunaszerdahelyen sajátitotta cl, mint segéd Bécsben és Budapesten dolgozott. 1910-ben önállósította magát. Bércsépléssei is foglalkozik. 1914-ben hadbavonv.lt, belterületen teljesített szol­gálatot, két évig pedig a győri ágyu­gyárban. A M. N. P. tagja, íközs'égfk képviselő. Neje: Töreky Mária, gyer­mekei : Jenő, József és Ferenc. Fivé­re, György hősi halált halt. Boczkó János volt uradalmi 'telek­könyvi nyilvántartó, szkv. főhadnagy. 1851-ben született Milánóban. PTvégez­te a bécstijhelyi katonai akadémiát és 17 évig mint aktiv tiszt teljesített szol­gálatot, majd főhadnagyi rangban saját kérésére megvált a honvédségtői. 1893­ban Munkácson gróf Schőnborn ura­dalmának telekkönyvi nyilvántartója lett és ezt a hivatalát 1924-ben bekövetkezett haláláig ellátta. Özvegye Máriássy Em­ma Etel oki. polgári isk. kézimunkata­nitónő, Máriássy István volt vasmegyei alispán és lévai polgármester leánya. Pozsonyban, Dicsőszentmártonban és — 18 —

Next

/
Thumbnails
Contents