Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Községi adattár

frontharcos hadnagy volt. A beirt tajiulók száma 257. Állami elemi iskola — ötvösfalu. Mint g. kat. iskola létesült, a világháború alatt 4 tanerős állami és és 1 tanerős felekezeti iskola működött. 7 tantermes iskola. Igazgatója Bokotey Géza. tanerők: Bokotey Gézáné, Túrok István és neje, Bokotey Lajos, Pénzenek Pál és Bizamics Mária. Állami népiskola — Taracköz. 1903ban épült, azelőtt bérelt házakban működött. Jelenleg 10 tanerős. Zsidovits Béla 1925-ben vette át a vezetést. A növendékek száma 652, akiknek 90 százaléka gkatolikus. Állami elemi népiskola — Tiszabogdány. Régebben mint felekezed iskola működött, 1921 óta állami. 12 tantermes 7 épületben, 18 tanerős. Három óvónő is működik. Hozzátartozik a gazdasági népiskola két tanerővel. Aliami elemi népiskola — Tiszaborkut. Régebben felekezeti iskola volt a községben. Az állami iskola már a világháború előtt létesült két épületben, 5 tantermes, 5 tanerős. Két kültelki iskolája van 2—2 tanerővel. Igazgató Ersztenyuk Mihály, tanitók: Kohut László, Gebé Ilona, Kozák József és Glatz Sarolta. Állami elemi népiskola — Veléte. Az iSsoies években alakult, 11 tantermes, 12 tanerős, 8 osztályos. Az oktatás négy épületben folyik. A tanulók száma évente kb. 700. Népművelési előadásokat és analfabéta tanfolyamokat tartanak. A gazdasági népiskola négy osztályos. Állami kórház — Rimaszombat. Mint vármegyei kórház kezdte el működését 1884-ben dr. Löcherer Tamás ig. főorvos vezetésével. Eredetileg »osz-\ tatlan« kórház volt két szép barokk stilusu épületben. A megszállás alatt a »Tartományi kórház« nevet viselte és uj épülettel bővüit, ahol a szülészeti, és gyermek-, valamint a sebészeti osztály kapott helyet. A kórháznak hét osztálya van: belgyógyászat, szülészeti és gyermekosztály, bőr-, ideg- éá fe tőzőosztály. Az ágyak száma 350. Ünneoélyes megnyitása 1939 dec. 6-án volt, amikor leleplezték a Kormányzó és Felesége 1939 aug. 10-én történt látogatásának emlékére létesitett márványtáblát. A betegápolást, mint a múltban, most is a Szent Vince-apácák végzik. Igazgató: jékei Balogh Ádám főorvos, osztályvezető orvosok: dr. Ferenczy Sándor (belgyógyász), dr. Lelkes Zoltán (gyermek-osztály) és dr. Kriesch Lajos (szülészet). Kórházgondnok: Timáry Lajos. Állami román tannyelvű elemi népiskola — Faluszlatina. Régebben felekezeti iskola volt, 1919 óta állami. Jelenleg 6 tantermes, 10 tanerős, 8 osztályos. Három épületben működik. Három tanitói állás kinevezésre vár. Általános Hitelintézet — Aknaszlatina. 1935-ben alapította Maged Áron. 98 tagja van. Alaptőkéje 14000 p., tartalékalapja 1400 p., évi forgalma 160,000 p. Az intézet állandó fejlődést mutat. Árendáczky István gazdálkodó, vendéglős és kovács m., Zsdenyova. Itt született 1882-ben. A kovácsipart édesapja műhelyében tanulta ki. 1900—1906ig az amerikai Egyesült Államokban mint bányász, majd mint patkoló kovács dolgozott. 1910-ben újra kivándorolt az Unióba. Résztvett a világháborúban, az. orosz fronton műszaki szolgálatot teljesített, majd Jászberény bben műhelyvezető volt. Örvezetői rangban sze elt le 1918-ban.Ekkor képviselővé választották. A forradalom után községi biró lett és ezt a tisztet 1930-ig betöltötte. 1929

1ben vendéglőt is

1 nyitott. Első neje, Stuller Mária 1933-ban meghalt, második felesége Uszléber Mária, Gyermekei : Endre, Margit és László. Ármeníesitő Társulat — Vágsellye. Ásványi Sándor asztalos m., Somorja. 1879-ben született Egyházasgelién. Iskolázása után kitanulta a szakmáját, mint segéd Pozsonyban és Duaszerdahelven is dolgozott. 1906-ban önáilósitotta magát előbb szülőfalujában, 1919ben pedig Somorján. Saját készitményütemetkezési cikkeket tart raktáron- —191Ď—18-ban katonai szolgálatot teljesített tizedesi Vangban. A M. N. P. és a Legényegylet vál. tagja. Neje Vavrovies Emilia, gyermeke: Mária férj. Koller Lőrincné. Árvay Aladár autótaxi-tulajdonos', —• szállodabérlő, Alsóverecke. 1901-ben született Munkácson. Négy gimnázium elvégzése után édesapja vendéglőjében felszabadult. Apja 1915—

18-ig a magyarhadsereg élelmező szá'litója volt. Árvay Aladár a cseh megszállás alatt autótaxiengeclélyt nyert. 1924-ig az őrhegyaljai