Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Községi adattár

ben. Neje Roth Háni, gyermekei: Irén, Béla, Lajos és Szilvia. özv. Adler Benőné kereskedő és vendéglős, Brusztura. Borzán született és iskolázott. Nchai férje 1898-baji vette át atyjától !a brusz'turai üzletet, mely egyidős a községgel. Adler Benő, aki a világháborúban hadigyárakhoz volt beosztva, 1933-ban hunyt el. Az üzletet azóta az özvegy és Mayer fia .vezeti. Mayer felesége Östreicher Berta, gyermekei: Lipót, Fáni és Benő. Adler Ervin-cég, Galánta. Cégtulajdonos: Adler Arpád. A vaskereske-/ delmi céget néhai Adler Ervjn alapította 1890-ben. Állandó alkalmazottainak száma 9. Adler Arpád frontharcos

1 volt a világháborúban., a 10-es szekerész-hadosztály t. hadnagya. Adler Jakab kereskedő és malomtulajdonos, Felsőapsa. 1896-ban szül. Kisapsán. 1936-ban lett önálló kereskedő és ugyanakkor vette át malmát az édesapjától. A világháború alatt hadianyaggyárban dolgozott. A megszállás alatt megőrizte magyarságát. Neje Katz Léna, gyermekei: Herman és

1 Wolf. Adler Jakab kereskedő, Felsőapsa. 1893-ban szül. Batizán. Elődei még századokkal ezelőtt telepedtek le Máramarosban. Fiatal korában apja, néhai Sámuel erdőkitermelő mellett működött. 1923-ban önálló kereskedő lett Felsőapsán. A világháborúban az orosz 'fronton küzdött, egyszer súlyosan megsebesült és mint 60 százalékos rokkant szerelt le. Kcsk.-t kapott. A megszállás alatt megőrizte magyar érzését. Neje Hoffmann Margit, gyermekei: Sámuel, Adalbert, Dávid, Mózes, Dina és Pepi. Adler Mór gazdálkodó, Felsőapsa^ 1866-ban szül. Szaploncán. Elődei már századokkal ezelőtt telepedtek le Máramarosban. 1885-ben Kisapsán önálló gazda lett 30 holdon. Jelenleg 8 holdag gazdasága van. A háború alatt hadimurv, kás

1 volt. Évtizedekig mint vállalkozó is

1 működött. A megszállás alatt hű volt a magyarsághoz. Nős, hét gyertne:í atyja Adler Salamon liszt- és terménykereskedő, Királymező. 1895-ben szül. Feisőapsán. Iskoláit Máramarosszigeten végezte, majd atyja mellett kitanulta kereskedelmi szakmáját. 1924-ben alapította jelenlegi üzletét. Rés'ztvett a világháborúban, az orosz fronton küzdött és két évig hadifogságban sínylődött. Neje Engländer Ciü, gyermekei: Malvin. Helén, Mihály és Jakab. Albert Gizel a áll. tanítónő, Bereznek. 1917-ben szül. Volócon. A képzőt Munkácson végezte 1937-ben és még ebbe« az évben kinevezték a berezneki áll. iskolához. Magyar érzelmei miatt 1938. novemberében el kellett távoznia, do Kárpátalja felszabadítása után a katonai parancsnokság visszahelyezte állásába. Alexinesz János Cikta-üzletvezető, Tiszabogdány. 1907-ben szül. Huszton gazdacsaládból. Atyja, József a világháborúban hősi halált hait. Ö maga elvégezte a magyar polgári iskolát, azután kitanulta a cipészipart, majd mint segéd a Bata-gyárban dolgozott, 1937-ben Cikta-üzleivezető lett Lelesz«n, 1939ben pedig átvette a tiszabogdányi fiók vezetését. Almásy Islván gazdálkodó, Vásárut. iS89-ben szül. Felsővámoson. Iskolázása után atyja, néhai A. Flóris mellett gazdálkodott. Résztvett a világháborúban, az orosz fronton harcolt és csaknem három évig hadifogságban sínylődött. 1918-ban lett önálló gazda, mai birtoka 17 m. hold. A M. N., P. tagja/ a megszállás alatt is jó magyar volt, Községi képviselő, a szövetkezet ig. tagja

p iskolaszéki tag. Neje Bogná" Anna. Unokatestvérei: Dobos Mihály és Molnár Mihály hősi halált haltak. Almásy László Hangya-üzletvezető, Vis'k. 1886-ban szül. Rimaszombatba» ősi nemesi családból. 18 éves korában katonai szolgálatra jelentkezett, majd hat évet a csendőrség kötelékében töltött. Ezután a Rimamurányinál 12 évig altiszt volt. Innen Viskre keriiit, ahol önálló kereskedő lett. 1938 elejétől a viski Fogy. 'Szövetkezet üzletvezetője. Résztvett a világháborúban, szakaszvezetői rangban az orosz fronton küzdött és egyszer légnyomást szenvedett. A megszállás alatt jó magyar maradt, tagja volt a Magyar Nemzeti Pártnak: Neje Daubner Róza, gyermekei: László és András kereskedők. Andics Károly Máv. nyugdíjas, Albár. Itt szül. 1878-ban. Résztvett a világháborúban. az orosz fronton harcolt, 3 »s fél évig hadifogságot szenvedett. 1919ben a Máv. szolgálatába lépett. 1938ban nyugalomba vonult. A Magyar Párt