Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

A Rutén föld néhány statisztiaki adata

vasút 46 kilométer hosszban a Tisza balpartján, oláh területen vezet,

1 miért itt MÁVAUT-járatok bonyolítják le a közlekedést. 4. A Beregszászból kiinduló Remete-kovácsréti keskenyvágányú vasút. Hossza 49 km. Ebből a vonatból induí ki az Mosva-gyiljai vasút. Hossza 16 km. 5. Az Ungvár-antalóci vasút. Hossza 35 km. Az erdei vasútak között legfestőibb részletekben gazdag a munkács-beszkidi vasút. Ugy a közlekedésnek, mint a turisztikának nagy, szolgálatot tesznek a ruténföldi autóbusz-járatok, melyek főbbjei: az UngvárSzeredhye-munkácsi 43 km.; az Ungvár-szobránci 22 km.; a Pere^ csény-szolyvai 59 km.; a Munkács-Nagyszöllős-huszti 80 km.; a Volócökörmezői 43 km.; a Taracköz-fehérpataki 46 km.; a Huszt-felsőszinevéri 81 km. és a Rahó-tiszabogdányi 23 km. Tutajozásra alkalmas v íz i útja i az Ung, Latorca, Borsává, Nagyág, Talabor, Tarac és Tisza. Iskolák : Száma : ;Tanerőkj Tanulók Kisdedóvó 79 79 5.346 Áll. menedékház 2 2 174 Nyári 5 5 186 Elemi iskola 520 7G7 44.018 Iparostanoncok 2 12 165 Polgári 4 27 655 Népműveltségi adatai elszomorítók. Az 1930. évi statisztikai adatok szerint a 10 évesnél idősebb népességi 31 °/o-a volt analfabéta. Ez a hányadbs nemzetiség szerint a következőleg oszlott meg: a németeknél 4.5°/o-, a cseh-szlovákoknál 5.4%-, a magyaroknál 9%-, a zsidóknál 14.8%-, a ruténeknél 42.4%-, egyéb anyanyeívűeknéi 68%- és külföTcil honosokhál 18%. A rutén lakosság analfabétáinak nagy százalékszáma főleg pásztor- és erdei életmódjában leli magyarázatát. E helyen meg keíf még jegyeznünk, hogy a 26—30 évet meghaladó rutén lakosságnak igen nagy százaléka beszél magyarul. KÁRPÁTALJI MAGYAR HELYNEVEK RUTÉN NEVEI. Az Ung völgykörnyékén Alsó-Domonya Domaninci Perecsény : ! Perecsin Felső-Domonya Onokovci Drugetháza ; Zaricsovó Nevicke-várrom Nevickoje podhr. Bercsényifalva Dubrinics Ókemence Kamjanica Mércse í Mircsa — 570 — 35