Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)
A Felvidék vízrendszere,fürdő és üdülőtelepei
Esése kezdetben erőteljes. Eredetétől, az alig 7—8 kilométernyire fekvő Vöröskőig, 160 métert zuhan. További 10 kilométeres útjában, Helpáig, újabb 154 métert esik. Aztán kissé megtorpan, mert Breznó'bányáig terjedő 24 kilométeres szakaszában esése csak 148 méter, vagyis tengerszinti magassága itt 498 méter. « További folyásában egyre lassubodik. A Breznó'bánya-Besztercebánya közötti mintegy 50 kilóméteres szakaszban 168 métert esik. A Zólyomi fapályon meg éppen megtorpan, mert Zólyomnál már 295 tengerszinti magasságban folyik. Minthogy torko'atáná! 107 méter a tengerszinti magassága, így eredetétől a torkolatáig esése 853 méter. Teljes hossza mintegy 275 kilométer, (légvonalban csak 150) ekként átlagos esése kilométerenkint 3.22 méter. Melíékvizeit az Alacsony-Tátra, Osztroski-Vepór, Polyána, NagyFátra, Újbányái-, Ptacsnik és Selmecbányái-hegyek adják. A roppant sok apró forráson, csermelyen, patakon kivül említésre érdemesek' Ijobbpartján a B i s z t r a, V a i s z k o v a, B i s z t r i c a, Körmoc és Lut il la; balpartján a Veporból lerohanó s a Kövecses patakkal bővült Fekete-víz, a Zólyomnál betorkoló Szalatna, a Polyánából lefutó Cserpatak s a (Hont-megyében eredő Perec és Kompa patakokkal bővült Szikince. A Garam völgyének és vízkörnyékének fölkeresésre érdemes részei : a Királyhegy, a Murányi-fennsík, ennek csodaszép völgye, s a völgy 'meredek sziklafalán a fecskefészekszerüleg épült Murány-vár romjai. Zólyom földjén a vármegye híres városai: Breznóbánya, Zólyomlipcse, Besztercebánya, Zólyom, Besztercebányától északra az elragadó szépségű Stureci-hágó környéke. Selmecbánya alatt a felhőkbe ütköző Szitnya készteti megállásra a vándort. A várromokban gyönyörködni és történeteiken elmeditálni szeretők egész bokor romot találnak itt: Zólyomban Dobornyát, Pusztihrádot, Barsban Barsot, Geletneket, Hrussót, Revistyét, Saskőt, Verebélyt, melyek szinte vetekszenek egymással lelket felfrissítő tájkereteikkel. d) Az Ipoly vízkörnyéke. Anyafolyója az Ipoly. Nógrádmegye legészakibb csücskében, az Osztroski-Vepór hegységhez tartozó Ipoly-csúcs oldalában, 1058 'méter magasságban ered. Folyása Füikelecsényig észak-déli, innen Balassagyarmatig délnyugati, Szetéig nyugati és ettől déli főirányú. Hontmegye területén, Szob és Helemba között torkolik a Dunába. Hossza mintegy 212 kilométer, de forrása és torkölata közötti távolság csak 100 kilométer. Esése 951 méter, vagyis kilométerenkint átlagban 2.22 méter. Mellékvizeit főleg Nógrád és Hontmegyék területéről nyeri. Nevezetesebbek közülök jobb parton a Málna-, Losonc-, Tuharszk i-, Maškova-, Strázsa- és Kürtös-patakok, melyek valamennyien az Osztroski-hegységben erednek. Hontmegye területén a Riek 1 a-, a Korpona város mellett lefutó K o r p o n a,- mely a Lietava-, Vérbők- és Dubova patakok vizével bővülve Ipolyságnál torkolik az Ipolyba. Végül a Szitnyából eredő S e I m e c, és az Ipolyszakállasná! torkoló Egres. Baloldali nagyobb mellékvizei a S z u h a-, a Cserhátban eredő — 50 — 2
