Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Történelmi vonatkozások a Kárpátalján

csiját és vérebekkeí üldözik a lengyel és magyar határ felé menekülő lakosságot... Mind' hasztalan! A föTkelés hullámai egyre nagyobb gyűrűket vetnek. Alsó- és Felsődomonya, Nyevicke, Perecsény, Kemence, Nagyberezna, Volóc, Verecke, Szolyva népe rendületlenül tüntet Magyarország mellett. Kárpátalja népe nem tűr tovább. A Fölkelők magyar és rutén-szövegű röpcéduíákkar árasztják el Kárpátalját, melyekben fölhívják a fakosságot, ne higyjen többé a cseh hazudozásoknak. A rutének heroikus küzdelme magával ragadja a magyar ifjúságot is, mely a rávárakozó szörnyű sorssal, halállal, nem törődve, szökik át a határokon, hogy a cseh zsarnokság legyőzésében segítsék a fölkelőket. És rövid időn belül a Szia o ó Gyulák, Rajka y Lászlók, Mester Kálmánok, B o z ó k y J óz s e f e k és társaik neve példájára, a magyar ifjúság körében szájról-szájra jár. Mind többentöbben szöknek át a határokon, De vállalkozásuk csak részben sikerül. Csapdába esnek. Kínzókamráikba kerülnek és Ungvár, Lipótvár, Munkács nyirkos börtönei megtelnek a nemes ügyért életüket kockára tevő fölkelőkkel, A börtönök, kínzókamrák nem tudják lelohasztani a föllobbanó tüzet. Egymásután robbannak föl a folyókat átívelő hidak, 386 rutén község távirati kérelemmel fordul Hitlerhez és M u sso I i n i h e z, a Lengyelországba menekült rutének és magyarok pedig az alábbi üzenettel fordulnak az olasz néphez: — Mi, Rákóczi és Kossuth katonái húsz évi kegyetlen elnyomás után, amikor a szebb jövő reménye csillant fel előttünk, amikor bízva biztunk abban, hogy felvirrad ránk a szabadság napja, a prédáját léltő cseh terror elől kénytelenek voltunk otthonunkat, drága szülőföldünket elhagyni és idemenekülni. A cseh csendőrök mint a duvadak üldözték és kegyetlenül felkoncolták azokat, akik közülünk kezükbe kerültek. Háromszáz testvérünkre kegyetlen halál vár az ungvári cseh terror bírósága előtt. Vegye tudomásul a nemes olasz nép és rajta keresztül egész Európa, hogy bármit is hazudoznak a csehek, mi, magyarok, szlovákok és ruszinok, ebben az országban, ahol a nép önrendelkezését ostromállapottal, gumibottal, kínzásokkal és akasztásokkal fojtják el, élni tovább nem tudunk és nem akarunk. Az áldemokrata Csehszlovákiában ostromállapotot hirdettek ki, mert félnek, liogy a világ meghallja az elnyomott népek jajkiáltását. — Húsz évig hordtuk a világcsaló demokrata jelszavak mellett a cseh igát, nyögtük a huszita-terrort. Most azonban azt kiáltjuk a feketeinges, boldog, szabad nép felé: Szabadítsatok meg a cseh börtönöktől, s az akasztófáktól! — Az ostromállapot csak arra való, hogy kiirtsák népünket és a magyar lélekszámot a gyalázatosan hazug statisztikai adatok színvonalára szállítsák le. Elég volt a hazudozásból, kínzásból és gyilkolásból. Igazságot kérünk Tőletek, Róma fiai és rajtatok keresztül Európától!! A helyzet egyre bonyolódik. A fejvesztett csehek elhatározzák, — 547 — 35