Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)
A három északkeleti város
félméteres száraival itt kacérkodik a fehér és vöröslila harangvirág, a mélykék sáskácska, a cirmos kankalin s egészen a levelek; alá rejtőzve -a sziklagyöngy, mely ahol előfordul, tömegével sárgára színezi a völgy oldalát, A Szinnai-kő és Motrogun csúcsa alól eredő csermelykék a Remetei-völgyben patakká egyesülnek. Ebben a völgyben ereszkedünk le mi is az ungi síkra, hogy a sok : hegy-völgy után, jól gondozott gabonatermő határokon, apró falvacskákon át rójjuk tovább a kilo'métereket. A hegyek lassan eltávolodnak. A szemhatár pereimén kéklő csipkévé válnak. Aztán ismét közelebb jönnek. Majd egészen rrfellénk húzódnak. Hosszú vándorút után elérjük az Ung vizét és ennek partján Ung várt. Ungvár története visszanyúlik a honfoglalás előtti időkbe. Régi, elsárgult pergamentek szerint, a város fölött emelkedő ősi várának kőfalai alatt ütöttek tábort hazát kereső efeink s a regős Anonymus szerint . .. »midőn Álmos vezér és előkelői a Hung vára alá érkezének s ennek ispánja, Labore, Zemlin várába igyekvék szökni, egy folyó mellett elfogták, azon helyt fölakasztották s az naptól fogva a folyót ezen Labore vezérről nevezték el. Ezután Álmos vezér és övéi Hung várába bévonulván, a halhatatlan isteneknek nagy áldozatot tőnek és négy nap lakomázának... Negyed napra ke'vén, Álmos vezér tanácsot tartva, fiát, Árpádot még életében vezérré és parancsolóvá tevé és Árpádot hung vári vezérnek és minden vitézeit hungváriaknak nevezvén, ez a nevezet mind' máig 1 tart az egész világon...« Irta pedig ezeket Anonymus, az Ur születésének 1203-ik éve körül s ezóta él Ungvárral kapcsolatban a honfoglalási regekor eme zománcosan ragyogó epizódja a magyar történelemben. Itt tűnik föl először a honszerző Árpád' neve. Ösi keleti szokás szerint a törzsek vezérei pajzsra emelve, itt választják fővezérükké, fejedelmükké, A lebédiai, etelközi kudarcok után, itt jutnak tudatára annak, hogy csak egyesült erővel, törzseik szoros katonai szövetkezésével, egy parancsoló alatt, egységes vezetéssel szerezhetik meg a velük rokon Vilunnok és avarok egykori földjét s tehetik azt állandó hazájukká. Hosszú vándorlás után itt virradt föl rájuk az első d'iadalünnep napja. »Magnum aldömassal« itt tették emlékezetessé a Kárpátokon való átkelés befejezését és az első vár elfoglalását. Inn/en indultak ki az évekig tartó küzdelemre a földért, melyet hitük szerint a Hadak Ura őseik örökéként jelölt ki számukra. E jelenet után századokig nem hallunk Ungvárról. Neve elvész a honfoglalási harcok s az államalkotás első forgatagában. Az első oklevél, mely Ungvár s vele a megye ősi éietérçe világot vet II. Endre korából, 1220-ból származik. Ez az írás Mercut mondja a terület ispánjának. Ebből az időből tudomásunk van egy Heym nevű ispánról is, hogy aztán hosszú ideig hallgassanak ró!a az oklevelek. III. Endre küzdelemmel teljes uralkodása alatt, Pietheő Péter birtoka. A király halála után azonban csakhamar kicsúszik lába alól a pompás dominium. Péter úr ugyanis a magyar koronáért megindult küzdelemben előbb IV. Béla Anna nevű leányának unokáját, a przss*misliek családjából származó Vencel cseh hercegiet, majd' ennek az ország területéről való kitakarodása után ugyancsak IV. Béla Erzsébet nevű unokáját, wittel'sbachi Ottót kívánta trónra ültetni s így ösz— 510 — 30
