Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)
Monoktól Kassáig
t gyar nép sorsdöntő óráiban király, vagy valamely kiválasztott nagy fia, a nemzet lelkét fújja abba, riadói hangjára, min, t a végitélet harsona szavára rég 1 letűnt, rég elmúlt csodás világ támad: a sírok fölnyílnak s porladó kurucok serege föltámad 1, hogy segítsége legyen a vészek által oly sokszor megtépett magyarnak. * A csehek kivonulásakor, az alaptermészetüket megdagadni nem tudó martalócok, a múzeum sok' értékes emléktárgyát megkísérelték elrabolni, de ezek tekintélyes része visszakerült, mert a ládákba csomagolt értékeket már nem volt idejük magukkal szállítani. i A kassai múzeum újrarendezve, nem egyszerű, helyi jellegű emíékgyüjteménye lesz a városnak és közvetlen környékének, hanem olyan nagyértékü kincshalmaz, mely tárgyaiban az egész történelmi Felvidék ezeréves múltjára emlékeztet. Ebben a nagyszerű gyűjteményben nyer szemléltető beigazolást, hogy Kassa az elmúlt századok folyamán mindenkor a Felvidék vezető városa, történelmi eseményeinek legfőbb részese, irányítója, sőt mozgató lelke volt. * Kassa nevezetességeiről szólva, nem hagyhatjuk említés nélkül azokat a régiség patinájától, vagy a falaik között egykor lakott személyiségektől híressé vált épületeit és épületheíyeit rem, melyek' a mai Kassa lüktető életet élő forgatagában visszavezetnek a múltba s a történelmi visszaemlékezések egész sorát váltják ki a leSkekből. Ezek közül első helyen áll a XIV. században épült Lőcsei-ház, (ma Fő-utca 69. sz.) mefynek lőréses földszintje, keresztboltozatos szobái, az emelet kőkeretes, csavart lábazatu ablakai, árkádjai és gyámkövei, a késő gótika korába vezetnek vissza. 1460-ban, ebbén a házban született Szakmáry György, lí. Lajos király idejében Magyarország hercegprímása s 1551-ben néhány napig itt tartózkodott Izabella, János király özvegye. 1549-ben, a hatalmas épület Kovács-utcára nézőrészének egy kis zugában húzta meg mragát Tinódi Sebestyén, a XVL század híres lantos költője. Idők folyamán a ház a Thurzók birtokába kerüíít s a csa'ád egyik tagja: Elek, 1561-ben, Lőcse városának adományozta. Ugy látszik, innen ered a neve. Később a város visszavásárolta és szállodává alakíttatta át. A Fő-utcában, a mai premontrei társház helyén, állott a »Királyi-ház«, 1460-ban ebben tárgyalt Mátyás király Podiébrád György cseh király követeivel és ez volt a szállása 1478-ban is, mikor feleségével, Beatrixszal és fényes udvari kíséretével ismételten meglátogatta a várost. De az érdemes magisztrátus, mint a város »gálaházába«, ide szállásolta 1528-ban Zápolya János magyar királyt; 1551-ben Izabellát, János király özvegyét; 1604-ben és 1606-ban Bocskay Istvánt, majd 1620-ban Bethlen Gábor erdélyi fejedelmeket is. Érdekes épülete volt Kassának' a Fekete-sas, (Fő-utca 29. sz.) Imelyben Bethlen Gábor, a Szt. Erzsébet székesegyházban Brandenburgi Katalinnal történt esküvője után, mennyegzői lakomáját tartotta. Kassai — 443 — 2
