Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)
Monoktól Kassáig
Zsigmond brandenburgi választófejedelem nővérével, mely eseményt így örökítette meg a szemtanú krónikás: ...»A fejedelem március 1.-én fogadá aráját a városon kívül, 2000 főnyi kísérettel. Egy pompás sátorban történt első találkozásuk, mely után fényes bevonulást tartottak a városba. Másnap volt az esküvő, a külföldi fejedelmi vendégek jelenlétében, akik az esküvő után gazdag ebédre, este pedig fényes táncvigalomra gyűltek össze. Köztük volt a német-római császár és magyar király követe is, Sennyei István kancellár és a váci püspök. A külföldi fejedelmek követein kívül jelen volt a magyar főnemesség legnagyobb része. A külföldi követek közül többen ajándékokat hoztak uralkodóik megbízásából. A szultán követe két hátaslovat és tizenhárom öszvért pompásan fölkantározva és drága török árúcikkeket. II. Ferdinánd császár és király 10.000 tallér értékű, gyémánttal kirakott aranyláncot. Az ifjabbik király (II. Ferdinánd fia), 6000 tallér értékű klenódiumot. Miksa bajor választófejedelem egy arany mosdómedencét és egy szökőkutat. A kölni választó egy hatalmas ezüst sast, a spanyol király pedig 10.000 arany értékű ékszert küldött. A mennyegzői ünnepségek egy hétig tartottak. Tűzijátékok, táncmulatság, lóverseny és más szórakozás mulattatta a vendégeket. Étel és ital bőségesen került az asztalra, a magyar konyha termékei n ej n ízlettek a németeknek...« Bethlen Gábornak 1629-ben bekövetkezett halála, nagy változást hozott a város politikai életébe. Magárahagyottságában ismét a Habsburgok hűségére tért. 1631-ben, Esterházy Miklós nádor elnöklete alatt, itt tanácskoztak a felsőmagyarországi rendek, milyen ál'áspontot foglaljanak el az előző évben erdélyi fejedeliemmé választott I. Rákóczy Györggyel szemben? Mintha a kamariHa már eíőre megérezte volna, hogy ez a férfiú a közeljövőben még sok nehézséget fog az elnyomó Habsburg-hatalom útjába gördíteni. És valóban, mikor 1644ben a svédek szövetségében megindította hadait III. Ferdinánd reakciós uralma ellen s alig egy hónappal később már a Felvidék' legnaigyobb része Rákóczynak hódolt: Kassa nemi állhatott ellen a forgatagnak, amennyiben 1644 március 11.-én megnyitotta kapuit a föjlkelő hadak előtt, hogy azok négy éven át, a fejedélem haláláig bírják 1. Az ingatag városi tanács ekkor újra elhatározta, hogy »statimj et de facto redeál a koronához.« És III. Ferdinánd kegyesen fogadván a város hódolatát, atyai jóindulatáról biztosította őket. Ámde az igért jóindulat elmaradt. Mikor pedig a reakció ellen védekezni akarq Frangepán—Zrinyi-féle mozgalmat a kamarilla kémhálózata leleplezte, Kassára, mint a tervezett felkelés egyik fészkére, jelkövekeztek a rémuralom szörnyű napjai. Előbb 1 Spankau császári tábornok, majd a minden megmozdulást kegyetfen megtorlásba fojtó Strassoldó és Kob' pribékjei rendeztek a városban vérfürdőt és olyanfokú kétségbeesésbe hajtották a lelkeket, hogy azt már Bécs is megsokalta. Csoda-e, ha ilyen előzmények' után a város felszabadítójaként üdvözölte Thököly had'ait, kik előtt 1682-ben nyitotta meg kapuit. — 433 — 2
