Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Bükki tájak

polgárháború és a török hatalom erősbödésének kora, mikor pedig 1596-ban Eger vára is az ozmán birtokába 'került, egy kelet felé kan landozó török horda Miskolcot is teljesen elpusztította. Bocskay, Bethlen, Thököly, Rákóczi szabadságharcában a városi állandóan érdekelve volt. Hol a s z abá dságvédő k, hol a császárpártiák! pusztították, aszerint, hogy melyik fél volt a város birtokában. Azi 1704—1706. évek alatt, II. Rákóczi Ferenc többször megfordult Miskolcon, sőt 1707-ben, a közeli Ónodon tartotta meg azt a hiresl országgyűlést, melyen a rendek a Habsburg-háztól való elszakadást mondották ki. 1710—1711-ben, lakosai kÖzüí kb. 6000 embert ragadott el a pestis, majd 1780-ban óriási tűzvész pusztította, mikoris 569 háza égett porrá. Az 1848—49-iki szabadságharcból tevékenyen vette ki a részét Követei közül Szemere Bertalan, az első magyar fjelelos minisztériumban a belügyek minisztere volt, Palóczy László pedig mint laa országgyűlés képviselője és Debrecenben a kegyelmi szék tagijai,, árasztott dicsőséget szülővárosára. A város nagy fiai közül megemlítjük még Lévay Józsefet, a költőt, Tárkányi Bélát, a jeles egyházi írót, Hermann Ottót, a világhírű ornitologust, Szendrey Jánost a régészt, Déryné Rózát és Egressy; Gábort, a kiváló színművészeket, Dayka Gábort a költőt és Horváth) Lajost a jogitudóst. * Mint föntebb említettük, Miskolc a keleti végek egyik legfejlettebb ipari és kereskedő városa. Kultúrája magas fokon áll. Ugy magának, mint környékének tájszépségei nem mindénnapiak. Mikor az ember kiszálľ a Miskolc-sátoraljaújhelyi vonatból és autóbuszon, vagy villanyoson végighalad a Baross Gábor utcán, Vay-úton, a Vásárcsarnok közelében bekanyarodik a rövid Lichtenstein-, majd a Pece hídján túl a Széchenyi] és Hunyadi-utcába, szebbnél-szebb köz és magánépületekbén, parkozott terekben, fényes üzletekben, nagy forgalomban, magas fokú iskolákban, virágzó kultúrintézményekben látja megnyilvánulni egy város, eleven, erőteljesen füktető éíetét. Bár e helyen nem szándékozunk részletes városleírást adni, nem hagyhatjuk említés nélkül a B o r s o d-M i s k o í c i Múzeum nagy tudományos értéket képviselő gyűjteményét, országszerte híres műemlékét, az a va s i református templomot és a város fölött emefkedő Avas-hegyet, melyre érdemes fölmenni, hogy onnan gyönyörködhessünk abban a minden égtájék felé más-más jellegű képet mutató fenséges körképben, mely erről a 234 méter magas hegyről a szemeinkbe lopakodik. A város szívében, a Szinva jobbpartján, a református reálgimnázium közvetlen szomszédságában áll a Múzeum XVI. századból fennmaradt, földszinti helyiségeiben dongaboltozatos épülete, melyhez a Széchenyi-utcából nyíló Sötétkapu- vagy Erzsébet-utcán át juthatunk. A múzeum több osztályból áll. Ván régiség-, kép-, könyv-, és levéltára, néprajzi és természetrajzi gyűjteménye. Az emeleten levő ré— 363 —