Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Bükki tájak

Ma, négy zömök tornyát kivéve, egyre jobban széteső rom. Maga a tulajdbnképeini »pafota«-réSzľ ,55x47 méter területen, dombot alkotó méssziklán áll, de a mai Lillafüred tájáról hozott tu fakóból épült várfalak 7670 m

2., területet zartak be. A falakon k vül mélyült a 10—12 öl széfes várárok, melyben 2—

B öl mélységű víz feküdt, A víz a var nyugati részén folyt le s keleti részén, a királyi halastóba ömlött. i ' I Virágkorukban la falak

r sgrafittó díszítéssel voltak fedve. Az emelet a inégy torony közét töltötte ki. Ezek északi oldalán állott a 24x13 méter alapterületű, 3 oszloppal 2 hajóra osztott bolt indás lovagiterem, melynek faragványos köveire ma is rá lehet találni a törmelék

1 között. A romok déli fala mentén egy címeres zárókővű, boltozatos, gótikus helyiség maradványa látszik. A címer az Ákos nemzetségé. És valóban, ha utánanézünk, kik voltak a legrégibb időben a vár birtokosai, ott találjuk közöttük az Ákos-nembeli Ernékét. A honfoglalás korában Böngér fia, Bors népe lakta a vidéket. Egykori palánkvára a XIII században nőtte ki magát kővárrá. Ezt a Várat középkori okleveleink IMagygyőrnek nevezik. Tehát a tatárjárás korában már állott. Milyen volt ekkor, nemf tudjuk, de abból, hogy nem sokkal a naay ország pusztul ás után IV. Béla fe!eséae, a Theodoru s Laska ri s keleti császár udvarában nevelkedett, fényhez, pompához szokott Mária királyné rakóhefyéür választotta, joggal lehet következtetnünk arra, hogy a kényelmesebben berendezett várak közé tartozott. A XIII. század felén túl, nevezetesen 1260—1274 között, az Ákos nemzetség beli Ernye bánt ta'áüuk a vár birtokában. Hogy iutott ehhjez a nem mindennapi dominiumhoz? Ugy, hogy nagy szolgálatot tett Bélának a közte és fia közötti viszály valamelyes eísímííásábban, et pedig' bőkezűen jutalmazna a támogatást, mely annál értékesiebb volt, mert a nagy diplomata bán úgy csinálta dolgát, hogy a civakodó feleket egyaránt kielégítette. Ernye fia, István, három király aíatt mint országbíró, majd pedig mint nádor szolgálta az ország érdekeit. Igaz, hogy közben a magáéról sem feledkezett meg. Ugy V. István, majd ennek koraií halála után Kun László, sőt III. Endre alatt is, 'nagybefolyású tagja a' királyi tanácsnak. 111. Endre veté'ytársaival, Albert osztrák herceggel és Martel Károllyal szemben, teljes erejével állott a sokbajú Endre mellé, ami úgylátszik személyére is veszedelmet hozott, mert egy 1298-ban kelt oklevélből olvassuk, hogy úgy Endre, mint feleségé Ágnes királyné, az evangéliumra és keresztre tett erős esküvéssel fogadták kedvelt hívüket mindenki és minden veszedelem ellen megvédelmezni. A 111. Endre halálát követő zavaros idők annyiban hatottak ki Diósgyőr sorsára, hogy ezekben találjuk okát a századókon át virágzó Ákos-nemzetség bukásának és ezzel a várbirtok életében egy új fejezet megnyíltának. István nádor fiai ugyanis a kiráíyválasztási küzdelmekben Csák Máté pártjára állottak. A két, egyformán erős párt között a küzdelem eredménye hosszú időn át egyformán kétségjes volt. A Róbert-pártiak nemcsak azért vetették vad gyűlölettel magu_ —