Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)
A Mátra vidéke
állapotát írja le. Minthogy ez a leírás tájékoztató képet nyújt arravonatkozólag, milyen volt általában a török által elfoglalt területeik helyzete, leírásából kivonatosan közöljük az alábbiakat: ... A vár mérhet és magyar részből állott. A német vár, másként frenk, kettős falu, elefántnagyságú faragott kövekből épült és 47 rőf magas volt. A falak mindegyike 50—50 láb széles, úgy, hogy fölöttük három kocsi elmehetett egymás mellett. A kőfal alatt 87 rőf mély,. 80 lépés széles árok húzódott, úgy hogy félelmes! volt még. csak bele is inézmi. Ezt az árkot a vár 12 ezer rájája — kéresztény szolgája — állandóan mélyítette és szélesítette. A várban a janicsár csapatok részére kaszárnyák épültek, míg asszonyaik' és gyermekeik a; külváros házaiban laktak. Legnevezetesebb épülete az Aíém-i serif dsámi, vagyis a Szent László imaháza, melynek hossza és szélessége 200 láb, kupolája aranyszegélyű keramittal fedett ós olyan minaretje van, melynek a végeken nincs párja, csakis a Pécs városában levő Kászim pasa dsámijának mináretje hozzá hasonló, dé az egrii még ennél is magasabb... A magyar várat egy nagy mélység fölött átvezető híd köti ösSza a frenkkel. Kapuja fölött Ali pasa 12 báljemez' ágyúval fölszerelt bástyája ál' Innen a vár közepéig Musztafa pasa bástyája húzódik 20 ágyúval. E bástya közelében van a keresztények temploma, melyet az ozmánok hadiszertárrá alakítottak át. Meifette a valamennyinél híresebb és erősebb Khunkjár-bástya tornyosodik. Legszebb épülete a pasa dsámija, melynek hossza 200, szélessége 100 láb és vörös téglából épített széfes erkélyű minaretje vart'. A Kapu-kuluk agájának lakása közelében, 80 kuláds — öl — mély kútból bivalybőr vödrökkel, taposókérékkel húzzák a kitűnő forrásvizet. A magyar vár háromszorta nagyobb kerületű, mint a frenk. A kettő kerülete 3000 lépés. Alakja 11 szögletű. Itt van a mélybe 50 lépcsőn levezető várbörtön. És azok a roppant földalatti üregek, pincék, folyosók, melyeket raktáraknak használnak és 12 ezer katona is elfér bennük. Főbástyáján toronyóra mutatja az idők múlását. Ütését egy konáknyira is meghal lani. A nagy kapu előtt mély árok húzódik, melyet nehéz, láncos szerkezetű híd karol át. Evl,ia azzal fejezi be a vár leírását, hogy az a hitetlenek kezében gyönge volt, dé Mohamed khán 7 pasát és 12 ezer ráját 7 éven át télen-nyáron a várnál dolgozgatott s ő tette azt bevehetetlenné. A város hatalmas bástyafalait Köprili Mohamed 1657-ben építtette. Kerülete 12 ezer lépés. Alakja ötszögletű és 12 tornya emelkedik a magasba. Falain lőrések és hatalmas föivonohidas kapúk tátonganak. Kapui az Ilidzse-, Uj-, Hatvani-, Martalóc és Kaimét kapu. A Kaimét kapun kívül, a imaklári völgyben, vízimalmok kelepelnek, a város közepén pedig a Köprili által építtetett hattornyos, vaskapus, erős várhoz hasonló, 500 lépés kerületű Bárutkhane áll, melyben éjjel-nappal fekjeta lőport készítenek. Eger hadi népét Evlia így írja íe: a várban székelő pasa parancsol a vár mindén élőjének. 1500 janicsárja, 1500 azab katonája, 3000 falakat őrző veteránja van. A martalócok, önkéntesek, tüzérek, g'ránátosok, lőporraktárosok száma mintegy 12 ezer. Háború idején a timárbirtokosok fegyvereseivel és a porta adományozta zia— 333 — 10
