Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

A Mátra vidéke

szálló némeí zsoldosok garázdálkodásai miatt egyre gyengült, szegényedett és a tömeges elköltözések miatt elnéptelenült. Ez az állapot nem

1 javult a kurucvilág idején sem, noha a városi népe kezdettől fogva a fejedelem

1 pártjára állott, ki falai között országgyűlést is tartott s midőn hadi sikerei hanyat'ásnak indultak, mielőtt végleg elhagyta volna az országot, még egyszer fölkereste Gyöngyöst, melynek lakosai sírva búcsúztak el a fejedelemtől. A szatmári béke után gyorsan kezdett fejlődni. Csaknem két évtizedén át a várímegye székhelye. Az 1848—49-iki küzdel m ékből kivette a részét <a> a kápolnai csata után rövid időre Görgey Artur főhadiszállása. Az ujabb időben, (1904, 1917) óriási tűzvészek pusztították. Az! utóbbi alkalommal főtemplomával együtt csaknem 600 háza, 1500 mel'éképülete lett a tűz martalékává, de a város újjáépítéséről szóló 1918 évi 48. t.-c.-kel megindult óriási arányú építési akció nyomán Gyöngyös csakhamar újjászületett és ma egyike legszebb, legforgalmasabb vidék! városainknak. * A vasútállomáson kiszálló, a Kossuth-utcán át jut a város szivébe, ho! a szép középületek, művészien parkozott terek, temploimok, dúsan berendezett üzletek egész sorával találkozik. A régi városrész

l( mely va'aha fallal volt körülkerítve, a Mérges és Nagy-patakok között fekszik. Itt vannak legszebb köz- és magánépületei. Itt legélénkebb az üzletek forgalma. Itt állanak nagy, áhitatot keltő, műemlék-gazdag templomai, melyek közül elsőnek a Kossuth-Hanisz- és Szt. Bertalanutcák alkotta háromszögű téren álló Szt. Bertalan templomot említjük, , ; í ' I A hatalmas, (68x28 m.) a'apméretű, kéttornyú, három hajójú, poligonál szentélyzáródású templom alapjait még a XIV. században rakták le. Eredetileg csúcsíves stílusban épült, de a későbbi átalakítások — néhány részletét kivéve — barokká formálták. Építtetője úgy látszik! Tamás erdélyi vajda, Róbert Károly adományából a város akkori urai. Ezt a föltevést valószínűsíti a templom déli oldalfalába illesztett, 1335bői származó vörösmárvány címer, mely a templom sok-sok viszon-< tagságának ideje alatt is eredeti helyén maradt. Templom-mennyeze'ének, nemkülönben fő és öt melfékol

Járin:k képei Tury Gyula, Dud'its Andor, Krenner Viktor, Ungvári Sándor festőművészek ecsetjei alól kerültek ki. Gótstilü keresztelő medencéje, egyházi kincsei közül több kelyhe, keresztje, Urmutatója, füstölője, casulája, a XV—XVI. századból való. Sírboltjában az Orczy és Almássy-) családok tagjai vannak eltemetve. A templommal szemben, a mai Hanisz (Szent Korona) téren állott ^valaha a Mersits-féle ház, melyben a Napóleon hadai elől Munkács várába szállított magyar koronát 1806 március 20-ára virradó éjszakán őrizték. Gyöngyös másik régi szentegyháza a Kossuth-utcából nyiló Pap Melchizédek-utca végében álló ferencesek kolostortemplofn a, melyet a Báthory-család 1400 körül alapított és felvidéki mesterekkel a legtisztább gótstilusban építtetett föl. Ebből a régi templomból azonban ma már alig van valami, mert a múló századok folyamán, mi— 316 — 10