Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)
A Csallókőztől Léváig
gyakrabban előforduló név. Mit is keresnének ezek között a Spicsákok, Giskrák, Zaturnyákok, Hobordánok?! Rójjuk a 'hosszú, poros, végnélkülinek tetsző utat, mely lassani mintha hullámossá válnék. Kelet felől mintha megpúposodott volna a föld és ívbehajlalának az imént még nyílegyenesen futó mesgyék. Igen. Elértük a jsíkság keleti határfát s a róna lassan dombvidékké válik. Átballagunk a csillagvizsgálójáról híres Ógyallán, majd az országúi! mentén hosszan húzódó Baj c son, átmegyünk a Zsitva hídján és széles, poros, akácszegte úton rójjuk a kilométereket, mígnem a messzeségből egy soktornyú város képe bontakozik ki: az Alsó-Nyitravicék • élettől lüktető központja: Érsekújvár. * A törökök magyarországi győzelmei: Buda, Tata, Komárom, Győr, Esztergom eleste, adta a gondolatot Váradi Pál esztergomi érseknek,! hogy a Nyitra folyó mocsárvilágában, palánkvárat építtessen s ezzeli útját állja a török további előnyomulásának. A gondolatot részletesen! kidolgozott terv, a tervet megvalósítás követte. A XVI. század közepém így kezdték meg a vár építését, melyet Váradi Pál utóda, Oláh Miklósi esztergomi érsek 1581-ben fejeztetett be. A várat építtetőjéről Oláhújvárinak, majd Érsekújvárnak nevezték el. A vár felépítése után alig telt el pár évtized, a hadviselő felek; egyaránt f ölismerték, hogy Újvár nemcsak a Felvidék nyugati részének legfontosabb hadászati pontja, hanem Bécs védelmi rendszerének is a kulcsa s mint ilyent, mindegyik fél igyekezett magának megszerezni. Igy indult meg birtokáért a százados küzdelem. Az első ostromot 1605be n Rhédey Ferenc, Bocskay hadvezére, a budai pasa támogatásával 1 indította ellene. A vár ugyan elesett, de a következő évben megkötött bécsi béke értelmében visszakerült Rudolf király birtokába. Másíél évtized múlva, — miközben falait egyre erősítették, palánkjait csillagos kőbástyákkal, tornyokkal váltották — diadalmas útjában Bethlen Gábor foglalta el, minthogy azonban 1621-ben II. Ferdináddal Nikolsburgban megkötötte a békét, Érsekújvár is Ferdinándé lett. A XVII. század közepén kezd Érsekújvár sorsa tragikussá lenni. A föllendülő török hatalom, mely már eddig is úgy Erdélyben, mint a Dunántulon és a Felvidék déli részeiben a várak egész sorát foglalta el, a legzseniálisabb török hadvezérek egyikének, Köprili Achmedhek hatalomra jutásával végzetessé vált Érsekújvárra is, melyet a nagyvezér 1663 augusztus 18.-án vett ostrom alá. Több mint egy hónapig tartott az ostrom, mely alatt a török éjjel-nappal 175 ágyúval bontotta a faláikat, mígnem azok össze nem roskadtak. Minthogy a védők tovább nem tarthatták magukat, Forgách Ádám, a vár kapitánya, szeptember 25.-éin szabad elvonulás föltétele mellett feladta a várat, melyet a, győztes török a legnagyobb sietséggel igyekezett rendbehozni, hogy további támadásaiban biztos támpontja legyen. Érsekújvár bukása, melyet az európai közvé'emény a seregeivel Pozsony alatt tétlenül tartózkodó Montecuccoli császári hadvezér árulásának tudott be, óriási megdöbbenést váltott ki a keresztény világból annál íis inkább, mert a török érsekújvári győzelmét gyors egymásutánban követte Nyitra, Galgóc, Szécsény, Nógrád, Léva várak eleste, — 302 — 10
